Zsurnál

19
nov

Kivetkőzöm magamból

Szerintem mindenkivel előfordul, hogy hibázik, és ezért képes hetekig, sőt évekig kínozni magát, a tévedés mértéke szerint. Ilyen esetekben legszívesebben ágyba bújnánk, levedlenénk a bőrünket, mert kényelmetlen. Reggelre szeretnénk másik bőrben ébredni…
Tallián Mariann írása
18
nov

Legalább embert nevelt belőlünk

„Jó, persze, persze, akkor rettegtünk tőle, utáltuk is – de legalább embert nevelt belőlünk”, hallottam nem egyszer egy-egy tanárról, különböző társaságokban, amikor szóba került a klasszikus téma, az iskola. Sokszor eltűnődöm, hogy azok, akik az ilyen mondatokat mondják, komolyan gondolják-e, vagy csak egyszerűen egy sztereotípiához kapcsolódnak, miszerint a szigorú tanár a jó tanár, és utólag valahogy rendbe akarják tenni egykori ellenérzéseiket…
Farkas Wellmann Éva írása
17
nov

Az örök életről

Jön az ősz, egyre sötétebb minden, jön a tél, a Nap már délután négy körül eltűnik, reggel meg nem akar felkelni. Ilyentájt szaporodnak a pozitív hangulatot erősítő (ál)hírek, a tökéletes étrendről és fogyásról, vagy arról, hogy a tudósok szerint nem kizárható az örök élet…
Gáspár Ferenc írása
16
nov

Az én stelázsim

A nagymamám magyar asszony volt, balmazújvárosi, de a pestiek biztosan nem értették volna egyetlen szavát sem, külön szótár kellett hozzá. Valójában csak akkor eszméltem rá, hogy a gyerekkorunkban használt szavak jelentős része másoknak ógörög, amikor Budapestre költöztem…
Döme Barbara írása
15
nov

Kerti levelek 6. – Arról, hogy a víz egyenlő az élettel

Az életben kevés fontosabb dolog van a víznél, amelyből minden élet jött, amely bolygónkat oly csodásan kékké teszi, amely képes életet adni és elvenni. Könnyen utánanézhetsz, hogy törékeny planétánkon mennyi az édes és a sós víz, elolvashatod a tengerek, óceánok, folyamok, tavak, fellegek, esők csodálatos körforgását…
Weiner Sennyey Tibor írása
13
nov

Húszforintos

A Klauzál téri csarnok bejáratának közelében egy svájci sapkás férfi ül hokedlin. Előtte egy kockás plédre kiterítve mindenféle ócskaság és régiség: szakadozott kötésű könyvek, megsárgult levelek, szakadt játékfigurák, kitüntetések a szocialista múltból, használatból kivont régi pénzek. Mikor közelebb lépek szemügyre venni a kínálatot, megakad a szemem egy celofánba tett papír húszforintoson…
Borbély László írása
12
nov

Meddig lehet csuklani?

Egy Charles Osborne nevű amerikai férfi csuklássorozata utánozhatatlan, legalábbis reméljük, hogy az. Osborne hatvannyolc évig csuklott folyamatosan – be is került a Guinness Rekordok Könyvébe. 1922 júniusában éppen disznóvágásra készült egy Iowa állambeli városban, amikor…
Király Farkas írása
11
nov

November, a második csendes hónap

Az október és a november számomra az év két legcsendesebb hónapja. Ahogyan az ősz lassan eluralkodik a természeten, ahogyan emlékezünk a hősökre, halottainkra, elhurcoltakra, a kevesebb fény, több sötétség ellepi a napjainkat, úgy a lelkem is csendesedik…
Lőrincz P. Gabriella írása
10
nov

Vonal a sivatagban

Nem egyszer hallottam már az érdeklődő felvetést: vajon milyen folyamat mehet végbe egy rajzoló vagy festő lelkében, agyában, intuíciós kapszulájában, majd később papírlapján, netán vászna felületén, ha elszánja magát az alkotás birodalmába lépve valamiféle képi üzenetet létrehozni; merthogy van, akinek ez az esemény a titokzatosság szférájába illeszthető cselekedetnek tűnik…
Árkossy István írása
9
nov

Seb a burokhéjon

Az asztalon hasas borosüveg, nekem is van ilyen, csak én vázának használom, ősszel csipkebogyóágat teszek bele, tűztövist. Itt mélybordó ital van benne, a ház bora. Meghívómnak saját szőlője és bora van, ilyenkor azt méri a csiszolatos üvegbe. Frissen sült pogácsa fonott kosárban, gyümölcsöstálon néhány piros alma, fürt szőlő…
Mirtse Zsuzsa írása