ZsurnálA hivatalos társadalmi érintkezés emberarcúvá tételéről
Napjaink népszerű babonája, hogy individuális társadalomban élünk. Világunk sokarcú, ahány ember, annyiféle, és mind egyenlő egyéniségek vagyunk a világszabadság dicső ragyogásában, valamint a technikai civilizáció fensőbbségének fölényes tudatában. Ez a babona egészséges tudatú, gondolkodó ember esetében addig tart, amíg rá nem kényszerülünk, hogy szép, új, szabad világunkban hivatalosan elintézzünk valamit…
Juhász Kristóf írása
ZsurnálMi az elég?
…veszel avokádót, mert egészséges, aztán kiderül, hogy drogkartellek mészárolják le egymást Mexikóban, hogy újabb avokádócsempész-útvonalakat nyissanak. Eszel egy kis mogyorókrémet, majd véletlenül megtudod, hogy a gyártásához szükséges pálmazsír miatt őserdőket irtanak ki. Akkor nutellás palacsintát enni már bűnrészesség?...
Viola Szandra írása
ZsurnálSzeretnék…
Szomorúfűz vagy himalájai nyír? Esetleg egy perzsafa? Vagy ott van a júdásfa és a krisztustövis! Az oszlopos, nagyvirágú liliomfa és a rododendron, a vörös tölgy és a páfrányfenyő! Istenem, de gyönyörű! És rokonai, a Ginkgo bilobák, a 270 millió éve élő és létező fák! Emberléptékkel felfoghatatlan! Túlélők, mesés történeteikkel ringatnak álomba esténként…
Tallián Mariann írása
ZöldGenerációk lapjai – Fotókon fel- és eltűnő családtörténetek
Fátyol Viola alkotói munkásságának bázisát a fotó adja, de a kézirajz, a kollázsok és más technikák is alkotói folyamatának részét képezik. Művei saját történeteiben gyökereznek, de az általa fókuszba helyezett érzésekkel könnyű a nézőnek is kapcsolódni. A művésszel A szívem is sír belül – Gyászmunkák kiállítás kapcsán beszélgettünk.
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja
ZöldA fájdalom típusai – gyászmunkáink
…A Budapest Galéria kiállítása nem romanticizálja a gyász vagy a veszteség feldolgozását, sokkal inkább arra tesz kísérletet, hogy ismét beemelje a társas beszédtémák közé ezt a régen nagyon is alapvető, mára egyre inkább tabuvá váló komplex érzelmi folyamatot…
Somogyi-Rohonczy Zsófia írása
ZöldA pusztától a Biodómig
Sándor István biológusként a Hortobágyon kezdte pályáját, majd a nemzeti park igazgatója lett. A pentezugi vadlóprogramnak indulása óta részese, később a Fővárosi Állat- és Növénykert ismeretterjesztési osztályát vezette, ma a Biodóm részlegvezetője.
Mirtse Zsuzsa interjúja
KaleidoszkópSzavainkban élő démonok
Viola Szandrával Gerencsér Anna beszélgetett
EsszenciaA minőség jegyében
Bakonyi István írása Szabó B. Eszter beszélgetőkönyvéről
Csillagvizsgáló
A szivárvány ógörög megszemélyesítője, Írisz volt az isteni hírnök, aki a földieknek elhozta az égiek üzeneteit, a lenti világot a felsőbb szférákkal összekötve. (Neve a görög „mondani” igéből származik.) Írisz az a fürge, szélnél is sebesebb szűzlány, akit hol gyorsan szaladó lábai, hol aranyos szárnyai röpítenek az isteni üzenetekkel a földre, a tengerekre. Habár Hermészhez hasonlóan hírvivő, a mítoszokban sokkal szolgaibb szerepet tölt be, mint a fiúkövet. Ő csak és kizárólag azt hajtja végre, amit az istenek rábíztak, csak az ő üzeneteiket szállítja, szemben a makrancos és nagyon is önálló, az isteneknek folyton keresztbe tevő, csalafinta Hermésszel. Így Írisz üzenetei tisztábbak, igazabbak a fondorlatos Hermészénél, akit a latinok Mercurius néven ismertek. Az észt, a racionalitást, az emberi számítást is jelképező Hermész-Mercurius tehát éppúgy félrevezetheti az embert, mint ahogy igaz felismerésekhez, isteni üzenetekhez juttathatja.
CsillagvizsgálóSzabó Magda csillagai
1917. október 5-én hajnali 3 óra 14 perckor született az írónő Debrecenben…
MacskakörömA tudomány birodalmában nem lehet bürokráciával és políciával dolgozni.
Klebelsberg Kuno
ÍRÓMOZI
Az Olvasat a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg.













Feliratkozás!