Olvasat – Irodalom és irodalom

ZsurnálA rézgép – IX. Kérdezz – nem felelek

12 nov

…Az emberek a Rézgéppel történt találkozás után nem egyszerűen megváltoztak. Hanem úgy kezdtek viselkedni, mintha valami, ami addig természetesnek tűnt számukra, egyszerre kétségessé vált volna. Nem feltétlenül azért, mert megtudták a jövőt. Hanem mert az eredeti kérdésük elvesztette a jelentőségét…
Király Farkas írása

ZsurnálMinden, amit teszel

11 nov

Milan Kundera A tréfa című regényében szerepel ez a mondat: „Az élet minden alapvető helyzete visszavonhatatlan.” Egy másik regénye, amely világhírűvé tette, A lét elviselhetetlen könnyűsége is ezt, az egyszeriség, a megismételhetetlenség és a döntéseink súlyának kérdését járja körül…
Bencsik Gábor írása

ZsurnálFalatnyi béke a fakapu mögött

10 nov

…Vannak vidékek, tájak, helyszínek, ahol egyszer nagyon jól éreztem magam, amit ott megéltem, az megcsavart bennem valamit, és onnantól kezdve mágnesként húznak vissza magukhoz. Van, aki mindig új helyekre vágyik, van, aki szeret visszajárni. Én az utóbbiakhoz tartozom…
Mirtse Zsuzsa írása

ZöldA növények és mi – az ember esélyei a modern korban

10 nov

Korossy-Khayll Levente munkáiban ember és természet szimbolikus kapcsolata jelenik meg. Akárcsak Gulliver az utazásai során, az ő emberei is hol az óriási növények között igyekeznek megtalálni a helyüket, hol ők magasodnak a zöld természet fölé. Ám a látványos és meseszerű ábrázolások mögött egy igen sérülékeny viszony tárul elénk…
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja

ZöldTestközelben az állatokkal

7 nov

Gőgös Zsuzsanna zoológus, zoopedagógus élő állatok bevonásával tart ismeretterjesztő előadásokat óvodásoknak és iskolásoknak évtizedek óta.
Mirtse Zsuzsa interjúja

ZöldA vékony vörös vonal

3 nov

Az őrület határán (1998, James Jones A vékony vörös vonal című regényének adaptációja) nem egy háborús film. Sokak szerint nem is film, egyáltalán: sokak szerint semmi sem film, amit Terrence Malick rendezett. Ha valaki esetleg nem ismerné, ez a mozgóképes alkotás – ezt a kifejezést használom, hogy ne kelljen filmnek nevezni – ugyanabban az évben került a mozikba mint a Ryan közlegény megmentése…
Sarnyai Benedek írása

Kaleidoszkóp„…megtisztult a föld és megtisztultak a lelkek is…”

Tallián Mariann-nal Kovács katáng Ferenc beszélgetett

EsszenciaVilág(ok) karneuszai pusztulnak?

Nagy Koppány Zsolt írása Hász Róbert Jelentés című kötetéről

PremierA nevenincs férfi

Szemelvények Muszka Sándor verseskötetéből

Napi klasszikusKosztolányi Dezső: Kérdések

Csillagvizsgáló

Apollón, a szépséges napisten, a megváltás és tisztánlátás jós istene nemcsak üdvösséget és áldást hozó oldaláról volt ismert az antik világban: gyilkos és pusztító is tudott lenni haragjában, ahogy azt Homérosz is megénekelte az Iliászban. Dögvészt és pusztító aszályt, hőséget hozhat az akarnok és dölyfös emberekre, ahogy a Tróját ostromló sereggel is tette, mikor Agamemnón megsértette papját betörve templomába. Ekkor Apollón haragjában leszállt olümposzi magaslatáról, és ezüst íjából láthatatlan aranyos nyilakkal lődözte le a harcosok öszvéreit, kutyáit, majd végül őket magukat. A földet felperzselte, kiszárította, a háborúskodókat hőséggel és járvánnyal sújtotta. Mindeközben ő maga a saját fényében, a napban fürdőzve láthatatlan maradt. De az avatottak tudták jól, ki és miért bünteti őket.