ZsurnálA rézgép – IV. A vajda visszafordulása
Álmomban Sztambulban jártam, a könyvtárban, nyáron, amikor ott még a kövek is izzadnak. Húszas éveim végén lehettem. A Fényes Porta levéltára egy hosszú, boltozatos épületben működött, nem messze az Aranyszarvtól. A tenger sós szaga a pergamenek közé is beette magát…
Király Farkas írása
ZsurnálPacek pocak
…szórakozott és kedvtelős megbotránkozással nézegetem embertársaim ronda és nagy hasát, ám ekkor a lányom félrelökdös az előszobatükör előtt, mert ő is készülődni akar. Bizony, én vagyok a fent vázolt népesség jelentős hányada, lassan egy pocak lesz a jelem a munkahelyemen, és a fogas alá ragasztom őtet…
Nagy Koppány Zsolt írása
ZsurnálMacskaságaim 2. – Titi
Gizi macskám társat kapott. Nefertiti egy piros bársonykalapban érkezett, a Mikulás hozta a családnak. Már régóta vágytam egy „kék” cicára. Sokat olvastam róluk, aztán eldöntöttem, hogy a család ajándéka, amolyan neked-magamnak-féle meglepetés, egy skót lógófülű cica lesz…
Lőrincz P. Gabriella írása
ZöldViharban szivárvány
…A szárazság nem úgy érkezik, mint egy földrengés vagy egy árvíz. Hanem észrevétlenül. Lassan kúszik be a mindennapjainkba. Először csak kevesebb az eső, aztán mélyebbre kell ásni a talajban a nedvességért, később kiég a fű, elmarad a termés, végül pedig egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy már nem is emlékszünk, milyen volt, amikor magától értetődően esett…
Kovács Dániel Gábor írása
ZöldA növényeken keresztül látott világ
Tokodi Edina útja a Magyar Képzőművészeti Egyetemtől a milánói Accademia di Belle Arti di Brerán át egészen az Amerikai Egyesült Államokig vezetett. Tizenhat évet töltött New Yorkban, ahol világlátására, a növényekkel való kapcsolatára is nagy hatást gyakorolt a kulturális közeg. Legutóbbi, Textilgyárbéli kiállítása is a természet eszközeivel tematizálja az ember és természet viszonyát. Alkotásai módszertanáról, kultúrák közötti utazásokról beszélgettünk.
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja
ZöldLegkisebb és leglassabb részletek
Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjének világpremierjére a 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon került sor. Az Arany Oroszlánra jelölt rendezés középpontjában a humán és nonhumán észlelési mód és cselekvőképesség áll… De mégis mi mindent tudhatott és akarhatott tudni az ember egy páfrányfenyőről az 1900-as, a ’70-es és a 2020-as években?...
Kabai Henrik írása
Kaleidoszkóp„Elmondtam azt, amitől megfulladtam volna, ha nem mondom el”
Meister Évával Viola Szandra beszélgetett
EsszenciaÚtkeresés és kiútkeresés
Oláh András írása Kelemen Erzsébet Tiván című regényéről
PremierTranszszilván ború – derű
Részlet Hegedűs Imre János kötetéből
Csillagvizsgáló
„…isteni létben Erószt gondolta ki ő legelőször…” – ennyi maradt ránk a vágy istenéről Parmenidész töredékeiben. A szerelem, a vágy megszemélyesített istene (erósz a görögben vágyat jelent) megelőzött mindenki mást, Khaosz őt teremtette elsőként. Gyakran ábrázolják kisdedként: anyja, Aphrodité – akit egy másik teremtéstörténet mégis elébe helyez az időben, de nem az uralomban – bánatára ugyanis sokáig nem akart növekedni. Ezért nemzett neki apjával, Arésszal új testvért, Anterószt, kinek neve viszontvágyat jelent. Vele versengve, s játszva nőtt aztán Erósz szépséges ifjúvá, jelképezve, hogy a szerelem is csak viszonozva nőhet naggyá és erőssé.
CsillagvizsgálóKisfaludy Sándor csillagai
1772. szeptember 27-én éjféli 1 órakor született a költő Sümegen…
MacskakörömAz volna a világ legszebb könyve, amelybe a hajnali álmokat írná le egy isteni toll.
Krúdy Gyula
ÍRÓMOZI
Az Olvasat a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg.













Feliratkozás!