ZsurnálTúl közel
…A világnak, amelyben most élek, megvan az a vonzereje, hogy úgy tűnik: magam szabályozhatom, mit engedek közel magamhoz. Ami nem tetszik, azon átgörgetek – legyen az növény, állat, híres ember vagy online ismerős –, lenémítom, bezárom, tiltom. De ez csak látszólagos szabadság…
Mirtse Zsuzsa írása
ZsurnálKutyák, macskák és galambok
Miért van az, hogy csak sikeres történeteket hallunk, olvasunk az állatkerti- és a háziállatok tartásáról? Például szerválkölykök jöttek világra a Nyíregyházi Állatparkban vagy különleges színű kismadár kelt ki a tojásból, meg ilyesmi. Acsai Roland a minapi Olvasat Zöld rovatában az egészen apró termetű sirályka díszpintyeinek szaporításáról írt. Nekem miért nem sikerült soha semmi?…
Kovács katáng Ferenc írása
ZsurnálHamisítók. Hamisítok?
…Ó, ti történelmi másolatok! Csendben lapultok az ismeretlenben, amit az Idő a maga óriástarsolyában Fortuna közbenjárásával létrehozott, és amiből a tettesek közül sokan egy s más tapasztalatot örömmel átpakoltak már saját, személyes puttonyukba. No, de mi a másolás? Mi a hamisítás? Miként tekint rá a fáma?...
Árkossy István írása
ZöldA jövő feldereng a pulpitus mögött
Az ökoszínház egyik központi koncepciója az emergencia/látencia, ami a színház hagyományos pillanatnyiságával, eseményiségével ellentétes, mivel időben lassan bontakozik ki, és az úgynevezett mélyidejű, az emberi léptéket meghaladó folyamatokat (pl. globális felmelegedés) igyekszik színre vinni…
Smid Róbert írása
ZöldA celluloid ellenállása – A slow cinemáról
A mozgókép médiuma a demokratizálódás egyik zászlóshajója volt a 20. század első harmadában. A filmhíradók a legfőbb információforrást jelentették a külvilágról az írástudatlan, nincstelen tömegek számára, a filmalkotások az operákhoz, hangversenyekhez, múzeumokhoz képest sokkal alacsonyabb belépési küszöbbel rendelkeztek…
Hegyi Damján írása
ZöldAmeddig visz a lábunk
…mi, emberek a természetet egy rendkívül félelmetes világnak észleljük. Egy világnak, amelyben minden más szereplő kompetensebb nálunk. Még azok is, amelyek elvileg minket szolgálnak: a kutyánknak jobb a szaglása, mint nekünk, a macskánk pedig lát a sötétben! Hogy lehetünk egy ilyen helyen a tápláléklánc csúcsán?...
Sarnyai Benedek írása
KaleidoszkópKözösségivé emelni a személyeset
Lázár Balázzsal Kovács katáng Ferenc beszélgetett
EsszenciaBeleesett, mint Obelix a kondérba
Nagy Koppány Zsolt írása a Hogyan esett bele Obelix a druida kondérjába, amikor kicsi volt című kötetről
PremierKrisztus-látomások / Christus-visionen
Szemelvények Rainer Maria Rilke vereskötetéből Suhai Pál fordításában
Csillagvizsgáló
„…isteni létben Erószt gondolta ki ő legelőször…” – ennyi maradt ránk a vágy istenéről Parmenidész töredékeiben. A szerelem, a vágy megszemélyesített istene (erósz a görögben vágyat jelent) megelőzött mindenki mást, Khaosz őt teremtette elsőként. Gyakran ábrázolják kisdedként: anyja, Aphrodité – akit egy másik teremtéstörténet mégis elébe helyez az időben, de nem az uralomban – bánatára ugyanis sokáig nem akart növekedni. Ezért nemzett neki apjával, Arésszal új testvért, Anterószt, kinek neve viszontvágyat jelent. Vele versengve, s játszva nőtt aztán Erósz szépséges ifjúvá, jelképezve, hogy a szerelem is csak viszonozva nőhet naggyá és erőssé.
CsillagvizsgálóKisfaludy Sándor csillagai
1772. szeptember 27-én éjféli 1 órakor született a költő Sümegen…
MacskakörömNem kötelességünk-e, hogy éppen úgy vállaljuk a hűtlen barátot, mint az önfeláldozót és hűségeset? Nem ez igazi tartalma minden emberi kapcsolatnak, ez az önzetlenség, mely semmit, de semmit nem akar és nem vár a másiktól? S mentől többet ad, annál kevésbé vár viszonzást?
Márai Sándor
ÍRÓMOZI
Az Olvasat a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg.













Feliratkozás!