ZsurnálA nosztalgiáról – Kerti levelek 73.
Amióta világ a világ, a nosztalgia érzése létezik, hiába csak 1688-ban nevezte nevén Johannes Hofer orvosi értekezésében. Már Krúdynak nosztalgiája volt Bródy Sándor világa iránt, Márainak Krúdy világa hiányzott. Régen sem volt minden jobb, de minden más volt, talán lassabb, talán igazabb, talán ártatlanabb…
Weiner Sennyey Tibor írása
ZsurnálA rézgép – IV. A vajda visszafordulása
Álmomban Sztambulban jártam, a könyvtárban, nyáron, amikor ott még a kövek is izzadnak. Húszas éveim végén lehettem. A Fényes Porta levéltára egy hosszú, boltozatos épületben működött, nem messze az Aranyszarvtól. A tenger sós szaga a pergamenek közé is beette magát…
Király Farkas írása
ZsurnálPacek pocak
…szórakozott és kedvtelős megbotránkozással nézegetem embertársaim ronda és nagy hasát, ám ekkor a lányom félrelökdös az előszobatükör előtt, mert ő is készülődni akar. Bizony, én vagyok a fent vázolt népesség jelentős hányada, lassan egy pocak lesz a jelem a munkahelyemen, és a fogas alá ragasztom őtet…
Nagy Koppány Zsolt írása
ZöldViharban szivárvány
…A szárazság nem úgy érkezik, mint egy földrengés vagy egy árvíz. Hanem észrevétlenül. Lassan kúszik be a mindennapjainkba. Először csak kevesebb az eső, aztán mélyebbre kell ásni a talajban a nedvességért, később kiég a fű, elmarad a termés, végül pedig egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy már nem is emlékszünk, milyen volt, amikor magától értetődően esett…
Kovács Dániel Gábor írása
ZöldA növényeken keresztül látott világ
Tokodi Edina útja a Magyar Képzőművészeti Egyetemtől a milánói Accademia di Belle Arti di Brerán át egészen az Amerikai Egyesült Államokig vezetett. Tizenhat évet töltött New Yorkban, ahol világlátására, a növényekkel való kapcsolatára is nagy hatást gyakorolt a kulturális közeg. Legutóbbi, Textilgyárbéli kiállítása is a természet eszközeivel tematizálja az ember és természet viszonyát. Alkotásai módszertanáról, kultúrák közötti utazásokról beszélgettünk.
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja
ZöldLegkisebb és leglassabb részletek
Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjének világpremierjére a 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon került sor. Az Arany Oroszlánra jelölt rendezés középpontjában a humán és nonhumán észlelési mód és cselekvőképesség áll… De mégis mi mindent tudhatott és akarhatott tudni az ember egy páfrányfenyőről az 1900-as, a ’70-es és a 2020-as években?...
Kabai Henrik írása
Kaleidoszkóp„Elmondtam azt, amitől megfulladtam volna, ha nem mondom el”
Meister Évával Viola Szandra beszélgetett
EsszenciaÚtkeresés és kiútkeresés
Oláh András írása Kelemen Erzsébet Tiván című regényéről
PremierTranszszilván ború – derű
Részlet Hegedűs Imre János kötetéből
Csillagvizsgáló
„…isteni létben Erószt gondolta ki ő legelőször…” – ennyi maradt ránk a vágy istenéről Parmenidész töredékeiben. A szerelem, a vágy megszemélyesített istene (erósz a görögben vágyat jelent) megelőzött mindenki mást, Khaosz őt teremtette elsőként. Gyakran ábrázolják kisdedként: anyja, Aphrodité – akit egy másik teremtéstörténet mégis elébe helyez az időben, de nem az uralomban – bánatára ugyanis sokáig nem akart növekedni. Ezért nemzett neki apjával, Arésszal új testvért, Anterószt, kinek neve viszontvágyat jelent. Vele versengve, s játszva nőtt aztán Erósz szépséges ifjúvá, jelképezve, hogy a szerelem is csak viszonozva nőhet naggyá és erőssé.
CsillagvizsgálóKisfaludy Sándor csillagai
1772. szeptember 27-én éjféli 1 órakor született a költő Sümegen…
MacskakörömA múltat folyton átértékeljük, megtöltjük nosztalgiával, a jövő csak fátyolhalmaz, szüntelen fátyollebbenés…
Jókai Anna
ÍRÓMOZI
Az Olvasat a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg.













Feliratkozás!