ZsurnálA rézgép – V. Látta nem ellenség…
…Sokáig ültem a leltárkönyv fölött. A faggyúgyertya lángja ferde volt, mert a kis ablak résein hideg léghuzat sípolt be. Az asztal szélén Mador előző napról ottfelejtett egy rongyot, tinta és ecetes víz szagát árasztotta száradás közben. A könyvtár mélyéről időnként tompa koppanás hallatszott, mintha valaki polcról polcra rakna át valamit, bár tudtam, hogy ebben az órában senki sem dolgozik odabent…
Király Farkas írása
ZsurnálSzomorú-keserű sorok egy évforduló kapcsán
Az evolúció – nagyléptékben – azt tanítja nekünk, vagy inkább csak arra mutat rá, hogy de natura rerum mindenek egyre jobbak lesznek. A fejlődésnek van egy iránya: egyfajta nemesedés, jobbá válás, érés, bölcsülés, nirvánába tartás. És az ember könnyelműen hajlandó azt hinni, hogy ez mindennel így van…
Nagy Koppány Zsolt írása
ZsurnálMacskaságaim 3. – Első Salak
Az újrakezdés sosem könnyű. Kertes házban élni cica nélkül számomra és a család számára is elképzelhetetlen volt. Ez akkor tudatosult bennünk, amikor a több évig lakatlanul álló házunkba beköltözve rájöttünk, hogy mégsem volt lakatlan, hiszen a rovarok, bogarak mellett egereket is találtunk. Elindultunk hát macskát keresni a faluban. Mert olyan még sincs, hogy egy faluban nem akad fölösleges macska…
Lőrincz P. Gabriella írása
ZöldA pusztától a Biodómig
Sándor István biológusként a Hortobágyon kezdte pályáját, majd a nemzeti park igazgatója lett. A pentezugi vadlóprogramnak indulása óta részese, később a Fővárosi Állat- és Növénykert ismeretterjesztési osztályát vezette, ma a Biodóm részlegvezetője.
Mirtse Zsuzsa interjúja
ZöldA jövő feldereng a pulpitus mögött
Az ökoszínház egyik központi koncepciója az emergencia/látencia, ami a színház hagyományos pillanatnyiságával, eseményiségével ellentétes, mivel időben lassan bontakozik ki, és az úgynevezett mélyidejű, az emberi léptéket meghaladó folyamatokat (pl. globális felmelegedés) igyekszik színre vinni…
Smid Róbert írása
ZöldA celluloid ellenállása – A slow cinemáról
A mozgókép médiuma a demokratizálódás egyik zászlóshajója volt a 20. század első harmadában. A filmhíradók a legfőbb információforrást jelentették a külvilágról az írástudatlan, nincstelen tömegek számára, a filmalkotások az operákhoz, hangversenyekhez, múzeumokhoz képest sokkal alacsonyabb belépési küszöbbel rendelkeztek…
Hegyi Damján írása
KaleidoszkópEmbert felemelő népének
Kővári Rékával Csanda Mária beszélgetett
Esszencia„…játszani is engedd…”
Hegedűs Imre János írása Szakolczay Lajos Versjátékok című kötetéről
PremierKrisztus-látomások / Christus-visionen
Szemelvények Rainer Maria Rilke vereskötetéből Suhai Pál fordításában
Csillagvizsgáló
A szivárvány ógörög megszemélyesítője, Írisz volt az isteni hírnök, aki a földieknek elhozta az égiek üzeneteit, a lenti világot a felsőbb szférákkal összekötve. (Neve a görög „mondani” igéből származik.) Írisz az a fürge, szélnél is sebesebb szűzlány, akit hol gyorsan szaladó lábai, hol aranyos szárnyai röpítenek az isteni üzenetekkel a földre, a tengerekre. Habár Hermészhez hasonlóan hírvivő, a mítoszokban sokkal szolgaibb szerepet tölt be, mint a fiúkövet. Ő csak és kizárólag azt hajtja végre, amit az istenek rábíztak, csak az ő üzeneteiket szállítja, szemben a makrancos és nagyon is önálló, az isteneknek folyton keresztbe tevő, csalafinta Hermésszel. Így Írisz üzenetei tisztábbak, igazabbak a fondorlatos Hermészénél, akit a latinok Mercurius néven ismertek. Az észt, a racionalitást, az emberi számítást is jelképező Hermész-Mercurius tehát éppúgy félrevezetheti az embert, mint ahogy igaz felismerésekhez, isteni üzenetekhez juttathatja.
CsillagvizsgálóSzabó Magda csillagai
1917. október 5-én hajnali 3 óra 14 perckor született az írónő Debrecenben…
MacskakörömNem az a misztikum, hogy milyen a világ, hanem az, hogy van.
Ludwig Wittgenstein
ÍRÓMOZI
Az Olvasat a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg.













Feliratkozás!