Zsurnál
19
aug
Mindent meg kell írni
Körülöttünk halálok esnek. Nem egyenlő mércével mérjük őket. Van, akinek a halála fölött udvarias közömbösséggel térünk napirendre, van, akié őszinte szomorúsággal tölt el, de van olyan is, akinek az elmúlása egyenesen felháborít: ezt meg hogy képzelik!...
Bencsik Gábor írása
Bencsik Gábor írása
18
aug
Az utolsó dinnye
Még néhány méter, és elérem a medence túlsó partját. Mögötte hatalmas fenyők, nyárfák, szeretem nézegetni úszás közben, ahogy a hámló törzsű, árnyat adó, öreg platánokat, és a medence szélén ülő embereket is. Szeretem meglesni őket…
Mirtse Zsuzsa írása
Mirtse Zsuzsa írása
17
aug
Víz
Járjuk az erdőt a Csíki-havasokban. Vizet keresünk. Nicsak, már meg is találtuk! Elég volt a patak csobogását követni. Még szerencse, hogy a fenyvesekben ilyen jó az akusztika. A víz tiszta, áttetsző, jó szagú, még inni sem félek belőle. Vagy talán félnem kellene?...
Juhász Kristóf írása
Juhász Kristóf írása
15
aug
A rézgép – I. A hibák gyűjtője; II. A nyugati példány
Köd ült a hegyoldalra, sűrű, szürkésfehér, gyapjúszagú köd, amelyet nem fújt szét a szél, csak odébb gyűrt kissé, mint a rosszul hajtogatott posztót. Háromszor is megállítottam az öszvért ugyanannál a kőnél. Harmadszorra már nem akart megállni. Talán ismerte Karamazán útjait. Vagy egyáltalán nem ismerte őket, csak megérezte, hogy ezen a vidéken jobb előbb dönteni, mint később megérteni…
Király Farkas írása
Király Farkas írása
14
aug
Bedobozolva
Ahogy beléptünk a kertbe több hónapnyi utazás után, a fiam csak annyit mondott: – Inkább a Dűnét kellett volna megnézni, nem az Odüsszeiát. Valóban, az előbbi jobban illett volna a látványhoz. Hirtelen rám borult az apokaliptikus víziókat, pokolábrázolásokat tároló memóriám színes burka. Villódzó tarka festmények, videórészletek, filmrészletek, a sötét jövőről szóló könyvek borítója…
Tallián Mariann írása
Tallián Mariann írása
13
aug
Sorsképcsarnok
Jó régóta foglalkoztat a téma, és éppen egy éve írtam róla először: nagyon fontos lenne megállítani a múlt néhány pillanatát. Leginkább persze az emberre gondolok most is, a folyamatosan cserélődő generációkra és mindarra, amit maguk után hagynak…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
12
aug
Veszélyes sport a síelés
…Állunk a szélben, ugyan nem „Arccal a tengernek”, mint Nagy László versében a menyegzői pár, hanem arccal éppen a zsidó temető kerítésének Farkasréten, de az innenső oldalon, a keresztény temetőben. Odaát van anyai nagyapám elhantolva, itt pedig egyéb rokonok, például apám is. Az ember pedig, aki magyaráz, a sírhelyek tudora, a helyi mezőőr…
Gáspár Ferenc írása
Gáspár Ferenc írása
11
aug
Mert meg akar halni
…nem rákos, és a véreredményei azt mutatják, hogy a korához képest jó egészségi állapotban van. Csak az élet iparkodik kifelé belőle. Gyerekkoromban mondta ezt mindig nagyanyám, ha valaki haldoklott. Úgy képzeltem, hogy az élet az ember jobb lábfejének legnagyobb ujján keresztül szökik ki a testből…
Döme Barbara írása
Döme Barbara írása
10
aug
A hülyeség kora – Kerti levelek 70.
Emlékszem, még egyetemista korunkban néztünk a barátaimmal egy dokumentumfilmet, amely meg volt spékelve egy kis sci-fi játékfilmmel. A kétezres évek elején a világ különböző pontjairól láttunk interjúkat, amiket visszajátszásban nézett és kommentált a nem túl távoli jövőben egy tudós…
Weiner Sennyey Tibor írása
Weiner Sennyey Tibor írása
8
aug
Az avar kori koponya
Amikor Misi kisfiú volt, Patkóval, a barátjával egyszer még régésznek is felcsaptak. A hosszú Tószegi úton eltekertek a vasúti sorompóig, majd tovább a „Kutyagyár” irányába, ahonnan mindig öklendeztető, édeskés bűzt sodort a szél. A község lakói azért nevezték a helyet találó egyszerűséggel „Kutyagyárnak”, mert úgy tudták, hogy állati dögökből főzték benne a szappant…
Acsai Roland írása
Acsai Roland írása