Címke: Farkas Wellmann Éva

13
jan

A város, ahol minden megkerül

…szerintem a világ egyik legbecsületesebb városában élek. Nem mondanám, hogy már eleve úgy indulok el otthonról, hogy nem cipzárazom be a táskámat, nem zárom be a lakást, vagy véletlenszerűen elhelyezek csomagokat a település tetszőleges padjain. Nem keresem a bajt, de ismerjük a természetét: elég egy óvatlan másfelé figyelés, és könnyen ránk talál…
Farkas Wellmann Éva írása
30
dec

Mitől lesz tied egy műalkotás?

Nemrég egy orgonakoncerten ültem, és egy adott pillanatban, teljesen váratlanul az az érzésem támadt, hogy a most elhangzó mű nagyon is az enyém. Közöm van hozzá. Az előtte és utána játszott darabok is tetszettek, ünnep volt hallgatni őket, de ezzel valami egészen más volt a helyzet: olyasmit sugallt, hogy értem jöttél, mondanivalóm van számodra, maradj velem, beszélgessünk…
Farkas Wellmann Éva írása
16
dec

Szeretet és virtualitás

Elérkezett hát a szeretet évada, valamikor november végén megnyomták az indítógombot, talán az ünnepi utcai világításéval egyidőben. Itt van, és örülünk neki. Mégis, ahogy körülnézek a világban, legalábbis a felszínen, alig látni nyomát igazi törődésnek, egymáshoz való fordulásnak…
Farkas Wellmann Éva írása
18
nov

Legalább embert nevelt belőlünk

„Jó, persze, persze, akkor rettegtünk tőle, utáltuk is – de legalább embert nevelt belőlünk”, hallottam nem egyszer egy-egy tanárról, különböző társaságokban, amikor szóba került a klasszikus téma, az iskola. Sokszor eltűnődöm, hogy azok, akik az ilyen mondatokat mondják, komolyan gondolják-e, vagy csak egyszerűen egy sztereotípiához kapcsolódnak, miszerint a szigorú tanár a jó tanár, és utólag valahogy rendbe akarják tenni egykori ellenérzéseiket…
Farkas Wellmann Éva írása
4
nov

A határidő szorításaiban

Hosszú időn keresztül sportot űztem abból, hogy a dolgaimmal épp megfelelő időben készüljek el. Helyesbítek: hosszú ideje ez a bevett edzésformám. Sőt, az épp megfelelőség is rászorul némi árnyalásra: arról van szó, hogy ha netalán határidő sürget, erős késztetést érzek, hogy előtte öt, rosszabb esetben egy perccel küldjem el a szóban forgó munkát…
Farkas Wellmann Éva írása
21
okt

Miből okult egy hajdani ifjú szerző?

…ha egy új hang megjelenik az irodalmi piacon, nem biztos, hogy reális véleményt kaphat a műveiről. Az indító közeg túlemeli az értékén, hogy egyáltalán kilátszódjon a tömegből, az összes többi helyen viszont vagy láthatatlan marad, vagy pedig egyenesen félelmes konkurenciaként tételeződik…
Farkas Wellmann Éva írása
7
okt

A tárgyak hatalma

Ismerős az a képsor, hogy ülünk egy széken, előttünk egy szemeteszsák, körülöttünk a holmik, és válogatunk? A tét, hogy mit kell majd becsomagolni, cipelni, minek kell az új házban helyet keresni. Ilyenkor az a kedvenc részem, amikor a kitudjamireleszmégjó elnevezésű tárgyak egy pillanat leforgása alatt átvedlenek egyszerű szemétté…
Farkas Wellmann Éva írása
23
Sze

A szerkesztő munkatársa – Búcsú

„Ha bármilyen kérdésed merülne fel, ő tud neked majd segíteni” – mondta a kolléga, akitől átvettem a szerkeszteni valókat majdnem egy évtizeddel ezelőtt. Egy láthatatlan munkatársról beszélt, aki érti az adminisztrációs felület minden csínját-bínját, aki az egész rendszert kitalálta, beüzemelte. Távolinak, arctalannak tűnt…
Farkas Wellmann Éva írása
9
Sze

A nyaralás és mi

Időről időre, ha nem is nyárról nyárra, az emberben feltámad az igény, hogy kiszakadjon a monotonitásból, az ismerősből. Tulajdonképpen elég gyakran jó lenne megállítani kicsit az időt, csak hát nem könnyen vesszük rá magunkat, főleg, ha távolabbi úti célt választunk…
Farkas Wellmann Éva írása