Címke: Farkas Wellmann Éva
13
aug
Sorsképcsarnok
Jó régóta foglalkoztat a téma, és éppen egy éve írtam róla először: nagyon fontos lenne megállítani a múlt néhány pillanatát. Leginkább persze az emberre gondolok most is, a folyamatosan cserélődő generációkra és mindarra, amit maguk után hagynak…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
30
júl
Paradicsomleves és orosz hússaláta
Vannak évek vagy bizonyos időszakok az életben, amikor minden sűrűsödni látszik. Felgyorsulnak a történések, megsokasodnak, megnő a drámaiság, és – ahogy az indián bölcsesség tartja – meg kell várni, hogy a lelkünk utolérjen…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
30
máj
Idősek
Elfogult vagyok az idős emberekkel. Van is ennek oka: gyermekkoromban elég sok időt töltöttem a nagyszülők generációjával – bár meglehet, akiket akkoriban hajlott korúnak tekintettem, kevéssel voltak idősebbek, mint én most…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
29
jan
Hajbalzsam
Tizenéveim végén, de még bőven a húszas éveimben is volt néhány reklám a tévében, amelynek vázlatosan ez volt a szerkezete: elhangzott, hogy milyen gyönyörű hajad lesz, ha a bizonyos, x vagy y nevű terméket használod, és a vége, mintegy csattanóként: sampon és hajbalzsam, egyben…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
15
jan
Generációk találkozása
A kétezres évek elején már éppen hazafelé készülődtem egyetemi városomból, az utolsó életvitelszerű hónapokat igyekeztem nosztalgikusan-búcsúzóan kihasználni, amikor egy apró, személyes kéréssel szólított meg egy ismerősöm: át kellene adni egy kisebb csomagot valakinek, egy írónak, az egyetem felé éppen utamba esik…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
18
dec
Selyemfestészet – Zsombori Erzsébet képeiről
Azoknak, akik először találkoznak a selyemfestéssel, valószínűleg az az első benyomásuk: egy varázslatos, már-már mesei világba csöppentek. Lehet, hogy azt is gondolják, ez valami könnyed kis történet, tétek nélkül, és elég a szépségen megnyugtatni a tekintetüket. Meglepő lehet, de azt mondom: épp amilyen finoman légiesnek tűnik ez a világ, annyira nagy felelősség megalkotni…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
4
dec
Iosif úr meglepetése
Harmincnégy évvel ezelőtt, nem sokkal a romániai forradalom és az utána következő zavaros időszak után, Nagytata levelet kapott egy régi barátjától. Maga a levél érkezése nem jelentett nagy különlegességet, hiszen valószínűleg mindig is leveleztek – annál inkább meglepő volt az, ami benne állt…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
20
nov
Csabai szalon – egy lelkesítő példa
…a művészet nem tud nem érvényes lenni. Amikor kimondottan nem is arról beszél, nem is akarja szóba hozni egyik vagy másik témát, mégiscsak az igazat, a fontosat, a relevánsat mondja, azt, ami valahol mélyen foglalkoztatja az alkotót…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
6
nov
A kultúra szalonjai
Az elmúlt évben jó néhány magas színvonalú, értékes kulturális rendezvényen kerített valami gyanúsan furcsa érzés a hatalmába. És rendszeresen visszatért számos helyszínen, Budapesttől a vidékig, sőt, a Kárpát-medence legkülönbözőbb településeiig……
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
23
okt
Nagyvárad és színháza az időben
A huszadik századelőn Nagyvárad számos szempontból szerencsésnek mondhatta magát. A megújulás lehetőségei szinte határtalannak tűntek; minden változóban volt, pezsgett, élénkült, és mindez csak a kezdetnek látszott. Aki valami csodában reménykedett ebben a városban, egyáltalán nem alap nélkül tette…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása