Címke: Lőrincz P. Gabriella

Rózsika, aki a markomba született, első ezen a néven, igazi különc volt a különcök között. Amikor megláttam a háromszínű csodacicát – utoljára jött világra első Salak gyermekeként –, azonnal beleszerettem…
Lőrincz P. Gabriella írása

Az újrakezdés sosem könnyű. Kertes házban élni cica nélkül számomra és a család számára is elképzelhetetlen volt. Ez akkor tudatosult bennünk, amikor a több évig lakatlanul álló házunkba beköltözve rájöttünk, hogy mégsem volt lakatlan, hiszen a rovarok, bogarak mellett egereket is találtunk. Elindultunk hát macskát keresni a faluban. Mert olyan még sincs, hogy egy faluban nem akad fölösleges macska…
Lőrincz P. Gabriella írása

Gizi macskám társat kapott. Nefertiti egy piros bársonykalapban érkezett, a Mikulás hozta a családnak. Már régóta vágytam egy „kék” cicára. Sokat olvastam róluk, aztán eldöntöttem, hogy a család ajándéka, amolyan neked-magamnak-féle meglepetés, egy skót lógófülű cica lesz…
Lőrincz P. Gabriella írása

…Történetem a macskákkal kisgyermekként kezdődhetett, hiszen nincs is olyan gyermekkori emlékem, amelyben ne lett volna macskánk a háznál. Persze akkor a macskatartás egészen más volt, mást is jelentett, mint napjainkban. A macska szükséges volt. Nem kedvtelésből tartottuk, hanem azért, hogy ne legyenek rágcsálók…
Lőrincz P. Gabriella írása

Idén 54. alkalommal adott otthont Tokaj városa a Tokaji Írótábornak. A közös gondolkodáson, az írókat érintő égető problémák megbeszélésén túl mindig van valami plusz, ami évről évre visszahozza Tokajba a táborozókat: a kapcsolódás. Bár az írás magányos műfaj, az írók egy része mégis szereti a társaságot, még ha csak rövid időre is…
Lőrincz P. Gabriella írása

…A szandai temető elején hét szovjet sír fogadja az odalátogatókat. Nincs más felirat egyiken sem, csak ennyi: Szovjet hős, fölötte egy csillag. A dísztelen, régi sírok nem állnak gondozatlanul, még akkor sem, ha sokan azt sem tudják, miként kerültek oda…
Lőrincz P. Gabriella írása

Hajnalban ébredek, amikor még nincs meleg. Lassan kortyolom a kávét, figyelem az ébredő tájat. Eleinte csönd van, a macskáim sem követelik még a reggelit. A hintában üldögélve élvezem, hogy a világ még alszik. Nem borzolom a kedvem a hírekkel, nem olvasom el az éjjel érkezett üzeneteket, és nem gondolok a napi tennivalókra, csak élvezem, ahogyan a sötétséget felváltja a fény…
Lőrincz P. Gabriella írása

…Néhány hónapja megkaptam Évát, az anyakovászt. Már rég kacérkodtam a gondolattal, hogy kovászt nevelek, de sosem éreztem magamban elég türelmet hozzá, egészen addig, amíg fel nem világosítottak, hogy nem ez a világ legbonyolultabb művelete…
Lőrincz P. Gabriella írása

…a magyar kultúra napja rólunk szól, mi magunk vagyunk ez az ünnep. Minden, amiben felnőttünk, és minden, amiben gyermekeinket neveljük, a legapróbb dalocska, dúdoló, mondóka, a népdalok, szokások, szólások, amik magyarrá tesznek minket, éljünk bárhol a világban…
Lőrincz P. Gabriella írása

…Az év első hetei mindig reménnyel töltik el az embereket. Az ünnepi időszak alatt kicsit töltekezünk, megpihenünk, néhányan csöndesen, mások hangosabban, de mindenki emelkedett hangulattal köszönti az ismeretlent…
Lőrincz P. Gabriella írása