Címke: Tallián Mariann

20
máj

Prioritás

…Az idő a legértékesebb valuta, képesek vagyunk érte belerondítani embertársunk privát szférájába. Szétszakítani egymást, energiavámpírként tolakodni és marakodni, hogy letiporjuk az idő vasfogát…
Tallián Mariann írása
6
máj

Ismeretlen ismerősök

Libben a szoknya, fordul a derék, egy férfi kar felemelkedik, egy női pedig hozzásimul. Tangózik egy pár a harmadikon. Alattuk, egy emelettel lejjebb, két agár rohangál a lakásban, gazdijuk, egy sportos alakú, magas fiatal nő, épp ebédelni hívja őket. Az első emeleti gangon kékhajú kamasz leány kókuszdiót kalapál, egyik halántékát zöldre színezte tegnapelőtt…
Tallián Mariann írása
22
ápr

Bőrönd

A peronon, sarkam nyomán, a bőrönd kerekei nyikorogva gurulnak. Ismerős zajok kísérik akadozó útjukat. A vonat türelmesen várakozik az utasaira, köztük ránk. Elérjük, mint mindig, és a megszokott, flegma nyugalommal szállunk fel, keresgetjük a helyünket, bontjuk ki szendvicseinket, és suhanunk egy vidéki fellépésre, a katarzis felemelő élményének reményében…
Tallián Mariann írása
8
ápr

A csend lehelete

„Az Isten, aki mindig itt van, / csak nem hallod, mert olyan zaj van.” Károlyi Amy verssora. Ezt szavaltam a barátom temetésén. De mielőtt elkezdtem volna, percekig álltunk némán. Vártunk valamire. Az elmúlás katarzisára, egy temetési szertartás idilli keserűségére…
Tallián Mariann írása
25
Már

Placc

Ha kiérsz a placcra, akkor szabadulsz. A sikátorok, mint a szabadulószobák útvesztői, trükköket és csalafintaságot igényelnek. Ha önerőből nem megy, segítségül hívhatjuk a térképeket, a mobiltelefont, a józan ész figyelmeztető jeleit, a térérzékelési adottságainkat, vagy éppen a helyieknél is érdeklődhetünk botladozó kommunikációval…
Tallián Mariann írása
11
Már

Örökölt dalok

…A Tűzmadár című könyvem február 24-én az orosz–ukrán háború kitörésének napján veszélyessé vált. Hiszen hogyan lehet az orosz nép meséje szép és csodálatos, ha a történelméhez ennyi vér tapad? Miféle sötét erők mozgatják azt a világot, ahol ilyen rettenetes és kegyetlen dolgokat követnek el, kérdezi a népharag…
Tallián Mariann írása
25
feb

A dal

Bevallom, én függő vagyok. Ha tehetségkutató megy a tévében, én ott ülök a képernyő előtt. Képes vagyok végignézni az éjfélig elhúzódó monstrumműsorokat, de a reklámszüneteket igyekszem értelmes tennivalóval kitölteni. Legalábbis úgy teszek, mintha nem hanyagolnám el fontos teendőimet holmi könnyed, zenés-táncos műsor kedvéért…
Tallián Mariann írása
11
feb

Zuhanás

Néma üresség vesz körül, levegőtlenség és sötétség. Úgy érzem magam, mint akit bezártak egy kapszulába. Olyan, mintha az űrbe tartanék, holott lefele zuhanok a semmibe. A sebességtől zúg a fejem, fáj a fülem. Rettenetesen fázom, remegek. Nem a félelemtől, nem attól, hogy mi vár rám, hiszen ezerszer végiggondoltam már, mi történhet majd velem. Egy csattanás, és kész…
Tallián Mariann írása
28
jan

Egy elmosódott kép története

Megtelt a tárhelyem. A gépem figyelmeztet, itt az idő szelektálni. Megfigyeltem már, hogy bizonyos levelezések, dokumentumok és legfőképpen a képek nemcsak a tárhelyemet foglalják, hanem a lelkemet is. Megtelik érzésekkel, melyeknek már nincs joga ott lenni…
Tallián Mariann írása
14
jan

Kismozdony

Apám imádta a vonatokat. Gyakran álldogált a vasútállomáson szabadidejében, és órákon át bámulta a tolató, érkező vagy induló szerelvényeket. Sosem értettem, miért nem lett masiniszta. Annak kellett volna lennie, és akkor tán boldog emberré vált volna. Miatta álldogálok olyan gyakran a Ferdinánd hídon, és nézem a vonatokat…
Tallián Mariann írása