Zsurnál

9
júl

Gutenberg-pincészet

Van, aki a tópartot vagy a tengert választja hűsölés céljából, van, aki a pincét. Mostanában naponta többször is lelátogatok a hűvös helyiségbe, s leragasztott, könyvvel teli kartondobozokat szakítok fel. Egyesével veszem kézben a könyveket, folyóiratokat…
Lajtos Nóra írása
8
júl

Fantomsziget

Több ismerősöm is említette mostanában, többé-kevésbé komolyan, hogy mivel minálunk egyszerre sújt le a kovid meg a majomhimlő, a háború meg a népvándorlás, az ilyen válság meg az olyan krach, szépen el kellen húzni melegebb éghajlatra, itt hagyva csapot-papot-csokonait s minden bút meg bánatot. Lehetne, hallottam már ezt is, venni valahol egy kisebb szigetet, s ott várni meg a világ végét…
Király Farkas írása
7
júl

Mi lesz a vége?

Van az a netes bölcsesség, hogy „örülj, ha esik az eső, mert ha nem örülsz, akkor is esik”. Mennyi mindenre jó a felnőttek homokozója, ahol ilyen okos gondolatokat lehet olvasni! Persze, jó még sok mindenre, hiszen a sportszakértéstől a virológián át egészen a háborús szakértelemig mindent meg lehet találni, sőt, mindennek hangot lehet adni…
Lőrincz P. Gabriella írása
6
júl

„Keresd a magad pasztellszín szigetét” – Banner Zoltán kilencvenéves

…Művészetelméleti prófétáink doyenjének, a most kilencvenesztendős Banner Zoltánnak az artisztikum kisugárzásától áthatott egész munkásságát betűkkel megvont esztétikai vonalhímzés szálai fonják egybe, amivel az erdélyi művészet arculatára tornyokat, boltíveket és kupolákat épített fel, így rendszerezve sajátos építőművészetében a maradandóra érdemest…
Árkossy István írása
5
júl

Halak a múlt játéktavában

Harminchat fok testhőmérsékletnek megfelelő, de ha odakint van ennyi, ha csak megtehetem, menekülök a víz mellé. A kiválasztott tavat kereken egy éve nem láttam. Várom a találkozást, mint amikor régi ismerőst láthatok újra nagyobb szünet után. Az a harminchat napon nagyjából kétezer-huszonkét foknak tűnik, árnyékról a vízhez vezető bekötőúton ne is álmodozzam…
Mirtse Zsuzsa írása
4
júl

Forgópisztoly, búcsúlevél

A megválaszolhatatlan kérdések sorába tartozik a réges-régi talány: mikortól tekinthető valaki költőnek? Hiszen kamaszfejjel szinte mindenki ír verseket a saját bonyolult, meg nem értett lelke rezdüléseiről, a világfájdalomról, a mulandóságról, főként pedig a szerelemről…
Zsille Gábor írása
2
júl

Gyerekek és emberek II.

…A nevelés napjainkban kissé eufemisztikus terminus, helyesebb volna életmentést mondani, csak az meg kissé félreérthető – legalábbis, amíg az emberiség jelentős része épp azt hiszi életnek, amitől a gyermekek életét mentenie kéne…
Juhász Kristóf írása
1
júl

A végtelen alakzatában

A patkó kopogását elnyomja a keringő hangja, a puha homokban csendesen érintkezik a lovak patája a talajjal. Egy tréner finoman ütögeti az állat lábtövét, hogy a megfelelő ütemben, ritmusra emelkedjen. Ezzel az izmokat erősíti, és a reflexet, hiszen a ló az ütésre válaszul felemeli a lábát és a klasszikus zenével összhangban ugráló táncmozdulatot tesz…
Tallián Mariann írása
30
jún

KKV, avagy vonatút vaksötétben, útitárssal

Jó napot, éjszakát, jöjjenek, üljenek csak le nyugodtan, van itt hely bőven. Hallja, segít majd nekem? A határon. Hogy miben? Hát, nem tudok románul, s lehet, hogy kötekednek a papírok miatt. Elkérik a lakcímkártyát, ilyenek. Ha ezeket fordítaná. Köszönöm. Adok egy csokit…
Farkas Wellmann Éva írása
29
jún

Kukkolunk

Két filmet vetítettek le nekünk akkor. Az egyik a Hair volt, a másik pedig Az ötös számú vágóhíd. Mindkettő keményen háborúellenes. És mindkettő amerikai. És ráadásul a Hair első képkockáin Berger, az egyik főszereplő éppen elégeti a katonai behívóját. Mi ezt természetesen egy csöppet sem bántuk, de jókat nevettünk a vezetőség filmválasztásán. Eskü előtti kiskatonák voltunk, kopaszok, kiképzésen…
Gáspár Ferenc írása