Zsurnál
31
márc
Fekete-kék-vörös
A halovány gyermekkort valaha az égszínek derűje világította be, aztán idővel, ahogy hulltak az évek, mint hűvös havazás, vagy ahogy korok kereke fordult át vörösből vörösbe, úgy kezdte zavarni látásunkat egyre inkább a külvilág káprázata; és azóta az észlelés zárszerkezetét folyamatosan szűkíteni kell… Árkossy István írása
30
márc
Elfelejtett madárdalaink
Hozzád beszélek, figyelj rám! A hangomból tudni fogod, hogy milyen a kedvem, hogy van-e bennem indulat, hogy érdekelsz-e, mi tovább: fontos vagy-e nekem, és persze még sok mindent fel tudsz fejteni rólam. Például, hogy náthás vagyok. Hogy rosszul aludtam. Lehet, nem is tetszik neked a hangom. Vajon megismernél-e száz hang közül, ha nem láthatnál közben?… Mirtse Zsuzsa írása
29
márc
A Zagajewski-padon
Ébredéstől elalvásig ömlenek ránk a hírek, adatok, vélemények. Nem lehet folyamatos készültségben élni, mindenre fogékonyan, szüntelen meghatottságban. Néha viszont olyan hírt kapunk, amely valósággal letaglóz, és felülírja a napunkat, a munkatervünket, a gondolatainkat… Zsille Gábor írása
27
márc
Sagrada Familia
A templomokat és a katedrálisokat nem azért kezdték el építeni, hogy azok egy emberöltő alatt feltétlenül elkészüljenek. A későbbi korok embereire gondoltak, az unokák unokáinak építettek. Vagyis ha manapság valaki nem oltatja be magát a Covid ellen, nem csupán a saját egészségével játszik, hanem a többiekével is… Gáspár Ferenc írása
26
márc
Több lesz a fény
Roppan a talpam alatt az avar meg a sok gally, / körbe ölel ligeted, szép nevű Ördögorom. / Jó az idő, levegőm friss, kedvem emelkedik egyre, / tenyerén hord a tavasz, fent, a világ tetején… Király Farkas írása
25
márc
Társaság
Úgy tűnik, fogytán van a lelki tartalékom, ugyanis azt vettem észre, hogy az egyedüllétem magánnyá kezd változni. Persze a járvány alatt sokakat elér ez az érzés, kit hamarabb, akár hetek alatt, kit később, akár egy év után… Lőrincz P. Gabriella írása
24
márc
Szabadnak lenni… – Sorok Kenéz Ferenchez
A Veled való gondolatváltás valamiképpen mindig a végletek közé kifeszített léleksodronyon futott át, ahol vagy oltári volt a csend, vagy zengett, zúgott, zakatolt beszélőkénkben a Világ; aztán ha egyikünk belefáradt, illedelmesen átadta a szófonalat a másiknak, hisz régi rafinéria, hogy váltott lovakkal lehet leghamarabb messzire jutni… Árkossy István írása
23
márc
Küldők
Kedd este van, békésen szerkesztem a rovatom anyagait, amikor egyszer csak levél érkezik Jóember Jánostól, merőlegesen bele az életembe. Jóember János derék férfiú, csak ezt a csatolmányozó szokását tudná feledni… Általában a kilencvenes évek fotózási csúcsteljesítményeiből küld képválogatásokat… Mirtse Zsuzsa írása
22
márc
Mi a költészet, mik a díjak?
Költészet napja közeledtével és március 15. díjesője után, vagyis piros betűs nemzeti ünnepünk és április 11. között minden évben elmerengek a versírás fontosságáról, az irodalmi sikerekről. Idén sem tettem másképpen. Rendszerint a legkedvesebb lengyel költőimhez fordulok… Zsille Gábor írása
20
márc
Az őz szeme
A téli és tavaszi kutyás séták útvonalát a dögök határozták meg. A kutyák jó érzékkel szaladtak be a szőlőket szegélyező fasorba, hogy zsigereket meg lenyúzott bőröket vonszoljanak ki a bokrok alól. Időnként még beszaladni sem kellett. Volt, aki csak az út széléig hozta el a disznóvágásból visszamaradt hulladékot… Szilágyi-Nagy Ildikó írása