Címke: Szilágyi-Nagy Ildikó

24
ápr

Utolsóból az első

A védőtávolság miatt nem a temetésekkor szokásos csönd honolt. A susmorgás megszokott volt egyéb temetéseken is, most viszont a kíváncsiskodó tömeg szája mozdulatlannak tűnt ugyan, de fölöttük hangfelhő morajlott, elkeveredve a tisztulórepülésre özönlő méhekkel, melyek a temető végébe helyezett kaptárakból pörögtek elő örömmel… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
20
Már

Az őz szeme

A téli és tavaszi kutyás séták útvonalát a dögök határozták meg. A kutyák jó érzékkel szaladtak be a szőlőket szegélyező fasorba, hogy zsigereket meg lenyúzott bőröket vonszoljanak ki a bokrok alól. Időnként még beszaladni sem kellett. Volt, aki csak az út széléig hozta el a disznóvágásból visszamaradt hulladékot… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
25
Sze

Kuka

Aninál a szeméttartó hetente vagy kéthetente telt meg, de gyakrabban vitte ki. Főleg nyáron, amikor hamar intenzívvé vált a szemét szaga. A kukatető, ahányszor Ani kidobott valamit, még hosszan billegett, szétterjesztve a felcsapó szagot… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
18
Sze

Tornyok

– Jön az öt gé. Hallotta? – Igen. – Maga szerint miért? – Hogy betegek legyünk – zárta rövidre a témát Ani, mert semmi kedve nem volt összeesküvés-elméletekről társalogni, és ezzel megrontani a nyári vasárnap délutánt… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
11
Sze

Inga

A vonaton jó pár irtózatos fejjel találkozott. Egy idős asszony arcát annyira eltorzított a gyűlölet, hogy bátran statisztálhatott volna horrorfilmben smink nélkül. „Köszönöm, Istenem, hogy nem én vagyok az! És remélem, nem is leszek!”… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
4
Sze

Van halál

Ani a munkahelyén, a Hospice-ban, naponta találkozott a három szenvedéssel, az öregséggel, a betegséggel és a halállal. A hozzátartozók is minden látogatás alkalmával újra és újra szembesültek, mégis nehezen vettek róla tudomást… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
10
ápr

A slow-paradoxon

Ani lételeme volt az állandó munkálkodás, és imádta a semmittevést. – Hogyan fér ez bele egyetlen ember életébe? – gondolta, amikor nem volt ideje elmenni sétálni, vagy a teraszon üldögélni, és a madarakat figyelni. Sokszor elhatározta, hogy lassítani fog… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
3
ápr

Négyzetméterár

Béla magában dúlt-fúlt, de kihallatszott. Reggel nyolc, ő pedig már otthon. A segédjét, a Kiscsontost is hazavitte már. – Mi történt? – kérdezte Ani, miközben egy szelet vastagon alávajazott lekváros kalácsot reggelizett. Béla csak a bátorításra várt, és már ömlött is belőle a jogos panaszáradat… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
27
Már

Ajánlott levél

Amit egy történetről a faluban tudni lehetet, azt a Postás Erzsike tudta, és nem is irigyelte tudását mástól. Erzsike egy nap agyvérzést kapott, és helyét új postás vette át. Senki nem ismerte őt a faluban, és ő sem ismert senkit… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
20
Már

Poloskaélet

Béla és Ani szokás szerint a teraszon üldögélve hagyta, hogy a szabadidő semmittevéssel és édességek majszolásával múljon el. Béla ölében nagy tekercs kürtöskalács pihent. Vastag, puha tésztáján csillogott a karamellréteg. A legombolyított darabot egy üveg Nutellába mártogatta minden falat előtt… Szilágyi-Nagy Ildikó írása