Zsurnál
27
okt
A remény természete
Október vége felé járunk, Mindszent havában. Ez a hónap küszöb, határsáv is: el kell csomagolni azt, amit a tél megrongálhat, és azt is, ami nem véd a hideg ellen. Előkerülnek a kabátok, fűteni kezdünk: kívülről hozunk be meleget a világunkba. Készülünk a télre… Mirtse Zsuzsa írása
26
okt
Mindig van tét
1918-ban Lengyelország százhuszonhárom év után visszanyerte függetlenségét. A lengyel labdarúgó-válogatott 1921 decemberében Budapesten, a magyar csapat ellen játszotta az első nemzetközi mérkőzését… Zsille Gábor írása
24
okt
A kilencvenhatodik év
Anyósom kilencvenhat éves. Tíz napja nálunk lakik, mert túladagolta a vérhígítóját. Elfelejtette, hogy már bevette a napi adagját, és még beszedett belőle néhányat. Belső vérzés, rohamkocsi a Jánosba. A kórházban aztán kicsit helyrefoltozzák – infúziót kap meg új gyógyszereket –, és gyorsan kiadják nekünk… Gáspár Ferenc írása
23
okt
Az utolsó kettő
Sok szó esett mostanában az érzékenyítésről, gondoltam, csatlakozom én is lassan e nemzeti, de inkább nemzetközi sporttá vált műfajhoz. Töprengtem jó sokáig azon, hogy mire is érzékenyítsem az erre fogékony olvasókat. Csak az Oxfordi Egyetemig kellett virtuálisan elsétálnom, ahol az orrszarvúk termékenyítési projektje zajlik… Király Farkas írása
22
okt
Jelenség
Ülök a metrón, a buszon, villamoson, vonaton, látom, ahogy az emberek félnek. Vagyis csak próbálom a szemükből kiolvasni, mert az arcukat maszk takarja. Takarja az enyémet is, a szememet látják csupán. Néhányan a tekintetüket még akkor sem emelik fel, ha épp átlépnek valakin, vagy valami figyelemfelkeltő dolog mellett haladnak el… Lőrincz P. Gabriella írása
21
okt
Orgonavirágzás
Ma is hallom, ahogy Bach D-moll toccata és fúgájának szívet-elmét megérintő akkordjai júniusi hársvirágzáskor vagy visszatérő őszi orgonaestek ünnepélyes pillanataiban betöltik a legendás kolozsvári Farkas utca gótikus csarnoktemplomának, e kiváló akusztikájú, hangversenyteremnek is beillő szakrális térnek minden zugát… Árkossy István írása
20
okt
Paroszi márványból faragva
Mostanában szívesen kalandozom régmúlt idők emlékei között. Nézegetem az ókori görögök szobormaradványait, a római mozaikokat, figyelgetem rajtuk az emberi testeket – amelyek már akkor pontosan úgy néztek ki, mint mi most. Megejtő és zavarba ejtő is, hogy mennyire nem változtak, változtunk azóta mi, emberek… Mirtse Zsuzsa írása
19
okt
Igen is, nem is
Babits felesége, Török Sophie orvosi okból nem szülhetett. 1927-ben Sophie öccse, Béla teherbe ejtette Irma nevű cselédjét, akit a botrány elkerülése érdekében vidékre küldött. Babitsék úgy döntöttek: örökbe fogadják a születendő gyermeket. Sophie a karján hozta Budapestre az újszülöttet, akit Ildikónak kereszteltek. Csak a legbizalmasabb hozzátartozók tudták, mi az igazság… Zsille Gábor írása
17
okt
Az erdő gyermekei
Többen ragadnak billentyűzetet így az ősz kellős közepén – mondhatni joggal –, hogy írjanak a gombászás kelleméről és bájairól: a rátalálások öröméről, a vesszőből font kosarakba szedettekről. Az őszi erdők avarvilága számos gombafajtát rejt, mérgezőt és ehetőt egyaránt… Lajtos Nóra írása
16
okt
A kék hulladék története
Szögezzem le rögtön az elején: azt gondolom, hogy a környezetünk és a természet védelme a kultúra része. Mert a természet és általában véve a környezet az a tér, ahol a kultúra kialakul, él és túlél, s ha ezt a teret bármilyen erők rombolni kezdik – márpedig szokásuk –, az a kultúra rovására megy… Király Farkas írása