Zsurnál

1
júl

Ezt is meg lehet unni

Amikor már azt hittem, hogy nincs ember a kishazában, aki még nem fogta fel, hogy a nyúlólban született macska nem lesz nyúl, akkor mindig történik valami. Mindig előbukkan valaki, aki azt mondja, hogy ukrán vagyok. Ezzel semmi bajom nem lenne, ha az lennék… Lőrincz P. Gabriella írása
30
jún

Rubens, a világpolgár

Ha létezett valaha csillag földközelben, akkor itt és most, éppen egy ilyenről esik szó. Mivel a flamand festészet nagymestere, Rubens neve nemcsak ismerősen cseng, de világít, lobog, tündököl a klasszikus művészetet kedvelők tudatában, és ez aligha szemfényvesztés, hisz akár egy kisebb várost is be lehetne borítani azzal a vászonmennyiséggel, amin elképesztő értéket hordozó olajképei megjelennek… Árkossy István írása
29
jún

A keleti kapu

Ott állok az anyabokor előtt, lesem a titokkal terhes rítust: a virágpor begyűjtését. A méhek virágról virágra szállnak, férfiakról szokták ezt mondani, persze, hiszen a női öl virágkehely, csakhogy ezek a méhek nőstények. Nem szerelmesek, nem a vérük hajtja őket, keserves vágy sem gyötri egyiket sem, csak a dolgukat végzik… Mirtse Zsuzsa írása
28
jún

Költői szabadság?

A költői szabadság jegyében kiszínezhetünk egy fakó történetet, megragadhatjuk a közönség figyelmét, lehetünk érdekesek, egyéniek. A költői szabadság feljogosít arra, hogy ne untassuk az embereket. Viszont nem gondolom, hogy a költői szabadság univerzális felmentést adna a szakmai hiányosságok alól… Zsille Gábor írása
26
jún

A nyaralás

Júniusban beütött a megkésett tavasz, humánmeteorológiailag lehetett érezni azon, hogy az emberek sorra megbolondultak. Megbántották egymást, lejáratták magukat, vagy akár egy életre elásták jóhírüket… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
25
jún

Pályaelhagyás

Temérdekszer leírták már e jól ismert frázist: „változnak az idők, s mi is benne változunk”. Csakis azért vetem papírra most, mert a napokban megtudtam egy furcsaságot egykori iskolatársamról: az illető nevetésoktatóként dolgozik… Király Farkas írása
24
jún

Mese

Amikor gyermekek vagyunk, kitalálunk magunknak meséket az általunk ismert világról, némelyek egész világokat, lényeket tudnak létrehozni. A gyermekek képesek erre, egészen addig, amíg meg nem tanítjuk őket, hogy ez badarság. Nem különbséget tenni tanítunk, hanem azt, hogy elfelejtsék a mesét, a fantáziavilágot… Lőrincz P. Gabriella írása
23
jún

Időkép

Mára bizonyság lett, hogy még a crô-magnoni ősemberkoponya gazdagodó szürkeállománya is lehet színváltós, miután az eklektikus világegyetemben minden megtörténhet, hisz minden kizárólag csak idő kérdése. Ám mit számít az idő ott, ahol van belőle bőven. És ami még akkor is lesz, ha egyébként már csak a semmi lesz… Árkossy István írása
22
jún

Fellegváraim

Minden csak utólag biztos. Biztos a Budai Vár, a szepeshelyi gótikus katedrális, a végtelenül igazságtalan és szomorú háborúk, a tavaly eltett eperlekvár. Biztosak a már megnyert csaták (ha utóbb el is veszítettem, akkor is), a falánk hódítások, az elengedések, újrakezdések. Minden, ami felépült, megtörtént, szétzúzódott… Mirtse Zsuzsa írása
21
jún

Kötött formában szabadon

A magyar költészetben a harmadik évezred elején is népszerű az időmértékes verselés. Ez voltaképpen nem meglepő, hiszen anyanyelvünk bámulatosan alkalmas rá. Mintha az örökbecsű ókori poéták kimondottan a mi – akkoriban még nem is létezett – szavainkhoz találták volna ki… Zsille Gábor írása