Zsurnál
1
jan
Sziasztok, földlakók!
Hogy vagytok ebben az új esztendőben, kedveseim? Hogy érzitek magatok? Jól? Nem ártott meg a sok töltött káposzta? A temérdek felfalt sütemény? Hm? A sör, bor, pálinka, unimukk? A sampánny? Megártott? Úgy buliztatok volna, mintha utoljára? De nem lehetett, mert itt vagyok köztetek? Bosszantó vagyok, ugye? Aki hisz a létezésemben, annak azért, aki meg nem hisz, hát annak meg azért… Király Farkas írása
31
dec
Számadás
Valósággal csöndes éven van túl az egész világ, ma mégis számot vetünk, átgondoljuk, mi minden történt, hoztuk a jó vagy kevésbé jó döntéseinket. Tudjuk, hogy a szürkeséget, a hosszú estéket most már hamar felváltja a fény, s bár az igazi hideg tél csak eztán jön, mégis elindulunk a jövő felé… Lőrincz P. Gabriella írása
30
dec
Illat nélkül
Szívszorító leírni, hogy a világjárvány mint hínár a lápon, mint lián vad őserdők mélyén, mint Laokoónra és fiaira tekeredő óriáskígyó a mitológiában, úgy szövi át, keríti alattomosan hatalmába és fojtja meg a valóság csupán létezni szándékozó békéjét. Lerombolja a tegnapot, sötét rollót húz a jövendő világos ablaka elé… Árkossy István írása
29
dec
Üvegcipellő és aranykanál
Az életünk nem egyenesen ível fel: a rend, a rendezettség időről időre felbomlik, a mélységek és a sötétség megtapasztalása sem kerülhető el. A mesében a kút, a barlang, a sötét erdő, az alsó világ ennek a helye… Mirtse Zsuzsa írása
28
dec
Palackba zárt versek
Év vége felé sorban érkeznek az összegzésre buzdító körkérdések különféle folyóiratoktól. Ezt nagyon helyesnek tartom, hiszen időnként szükséges leltárt készíteni, eltöprengeni, megállítani egy percre a mókuskereket. Például az egyik lap arra kért, írjak néhány sort a kedvenc versemről. Válaszom lényege az volt, hogy kedvenc versem nincs, mert csak legkedvesebb verseim vannak… Zsille Gábor írása
26
dec
Lépjünk kicsit visszább az időben!
Korán sötétedik. Délután négykor lámpa nélkül már az orromig sem látok az íróasztalomnál. Nagy csodálkozásomra az idén visszatért a fény az oslói lakásokba. Látom az olvasó szemét nagyra kerekedni, szemöldökét égbe ugrani. Egy rövidke tárcában nehéz lesz mindezt jól kimagyarázni… Kovács katáng Ferenc írása
25
dec
Reflexió: Krónikabéli Mars
Két hónapja még a sárga, a barna, a vörös legszebb árnyalataiban pompázó bokrok és fák sora suhant el mellettem, miközben a feltúrt autópályán lavíroztam az életet az ukrán rendszámú kisbusz hátsó lökhárítójától elválasztó keskeny mezsgyén, öröm volt és gyönyör, a boldogság köbe a szomorúság négyzetében… Király Farkas írása
24
dec
Amikor Jézus születik…
Eljött hát, szenteste van, még ebben a sokat szidalmazott évben is eljött a csoda. Nem tudom, a gyermekeken kívül hányan élik meg ezt az estét csodaként, de abban biztos vagyok, hogy egyre kevesebb felnőtt… Lőrincz P. Gabriella írása
23
dec
Versajándék
Játsszunk Főnixesdit – mondom –, most, harmincöt év után. Akkor rajta hát, jöjjön a megváltó feltámadás: egy régen ledermedt versrovat megidézése, a Versajándék előtűnése ördögi idők hamurétegekkel borított páncéljai alól… Árkossy István írása
22
dec
A negyedik gyertya
Reggel úgy ébredtem, ahogy nagyon régen nem: kipihenve végre magam, mint aki egy sötét, nyirkos folyosóból jutott ki a fényre. Az ilyen napokon áldás ül. December van, Télelő hava, Szentkarácsony hava, a rómaiak naptárának tizedik, a Gergely-naptár tizenkettedik hónapja. A munka elvégeztetett, a pihenésnek van ideje… Mirtse Zsuzsa írása