Zsurnál
2
okt
Féknyomok
A Váci úton robogott, s egy lenge, karcsú lány átszaladt előtte. Hatalmas féket vágott, de az ütközést nem tudta elhárítani, a nő egyik oldalára furcsán elhajolva, különös ívben repült a magasba, s terült el az aszfalton. Óriási csikorgással állt meg, kiugrott s rohant a sebesülthöz…
Hegedűs Imre János írása
Hegedűs Imre János írása
1
okt
Maluku Selatan
Százhúsz éve született, ötven éve halt meg a világ egyik legrafináltabb csalója. A New York-i és müncheni bélyegkereskedő, Henry Stolow máig utolérhetetlen – tegyük hozzá: ma már kivitelezhetetlen – módon járt át mindenki eszén. Nézzünk egy epizódot a cselekedeteiből…
Király Farkas írása
Király Farkas írása
30
szept
Ősz
Az én kedves évszakom újra beköszöntött. Máshogyan ragyog már a napsugár, más az árnyék, és a levegő illata is megváltozik. Sokszor eszembe jutnak gyermekkorom őszei. Azok az idők, amikor még együtt éltünk a családi házban, heten…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása
29
szept
Fehér-fekete, igen-nem
Vége a grafika hőskorának. A méregpohár kiürítve. Bevégeztetett. Nyilvánvaló, már időnek előtte tévedés volt, hogy az említett műfajt kitalálták. Mert közben bebizonyosodott, hogy az emberiség törékeny, hajlékony és mimóza lelkületét a fehér-fekete ellentétpárra épülő művészi látványteremtés mélységesen megalázhatja…
Árkossy István írása
Árkossy István írása
28
szept
Arbor vitae
Este az egyik ismerősömnél megint összejövetel lesz, szeánsz, ahogyan mondja. Menjek el rá, csupa jelentős emberrel találkozhatnék, akik az önmegismerés magasabb fokán állnak, mint én. Mert abban szerinte elég vézna vagyok. Nem vitatkozom vele, lehet, hogy igaza van, de semmi kedvem jelentős emberek között tölteni az estét. Mást terveztem, másféle utazást…
Mirtse Zsuzsa írása
Mirtse Zsuzsa írása
27
szept
Na, ki lesz a győztes?
Legutóbbi két írásomban a verspályázatokon részvétellel foglalkoztam: személyes tapasztalataim alapján bemutattam, milyen torz körülmények apasztják a költő kedvét, hogy benevezzen egy-egy lírai versengésre, mígnem keserűen megállapítja, hogy az egésznek semmi értelme. Ettől függetlenül a soron következő pályázatra is beküldjük a műveinket…
Zsille Gábor írása
Zsille Gábor írása
25
szept
Átjárások – Fotóművészet
A digitális képek demokratizálták és egyben felszínesebbé tették a fotózást. Gyorsan és nagy számban tudunk képeket készíteni, feltölteni a közösségi oldalakra. Elterjedésével megnő annak lehetősége, hogy egymásról is készíthetünk később történeti értékű lenyomatot… Csanda Mária írása
24
szept
Megkövetem anyámat
Hámozom a krumplit a konyhában. A leves már ott rotyog a cserépedényben, gőzölög a zöldség, a fűszer illata belengi a lakást. Most a második fogást, a rakott cukkinit készítem. A Szentatya szavai kihallatszanak a nappaliból, a misét élőben közvetíti a tévé…
Tallián Mariann írása
Tallián Mariann írása
23
szept
A szerkesztő munkatársa – Búcsú
„Ha bármilyen kérdésed merülne fel, ő tud neked majd segíteni” – mondta a kolléga, akitől átvettem a szerkeszteni valókat majdnem egy évtizeddel ezelőtt. Egy láthatatlan munkatársról beszélt, aki érti az adminisztrációs felület minden csínját-bínját, aki az egész rendszert kitalálta, beüzemelte. Távolinak, arctalannak tűnt…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
22
szept
Először volt az Ige
„Dús hajába tép a szél, Kék szemében ott a szenvedély.” Ezt dúdolom magamban, miközben megyek a meccsre, az angol–magyarra. Meg persze ezt is: „Voltam egy nagy futballmeccsen Óbudán, Óbudán, angol–magyar mérkőzésen Óbudán, Óbudán, sej-haj, angolok, hét egyre kikaptatok...” Tízéves lehettem, fogalmam nem volt arról, hogy miért Óbuda került bele ebbe a klapanciába…
Gáspár Ferenc írása
Gáspár Ferenc írása