Zsurnál

Nem emlékszem olyan ismerősre művészkörökben, aki akkoriban ne hallott volna a faramuci esetről. Benczédi Sándor (1912–1998) kiváló szobrászművész nemcsak bámulatos „kisszobrairól” volt híres országszerte és az Óperenciás tengereken túl, hanem a diktatúra depressziós éveiben gondsöprő életszemléletéről, tabukat agyagba-döngölő humoráról, harsány optimizmusáról is…
Árkossy István írása

Mondd csak, teljes a te életed? – kérdezte. Fogalmam sincs, hogyan jutott ez eszébe. Én biztosan nem kérdeznék senkitől ilyet jószántamból, akkor sem, ha árnyékosabbnak látnám aznap a tekintetét. Jobb ezt nem bolygatni. A földi élet nem steril, nem laboratóriumban keverték ki, hanem egy kicsit szinte mindig ütött-kopott, hibás…
Mirtse Zsuzsa írása

Két szép hetet tölthetek Zsennyén, ebben az apró faluban, amely Sárvár és Szombathely között található. Természetesen ide is hű társammal, a drótszamárral érkeztem, Sárvár felől. Húsz kilométer Ikerváron, kisebb majorságokon, majd Meggyeskovácsin és Rumon keresztül (utóbbi település nevét nem matrózok adták), s amikor az alkonyi fényben végül a zsennyei bekötőúton tekertem, három őz vágtatott át az úton, közvetlenül előttem…
Zsille Gábor írása

Szőcs Géza mondta egyszer, hogy minden jó könyv palackposta. Belehull az elbeszélések óceánjába, sodródik sokáig észrevétlenül, de valahol váratlanul partra vetődik, és a megtalálónak elmondja az üzenetét. Ilyen, ma érthető módon partot érő palackposta Veress Dezső ügyvéd naplója is, amelyet a Somogy megyei Nagyatádon írt 1944. december 10-től 1945. április 8-ig, a harcok befejezéséig…
Bencsik Gábor írása

A peronon, sarkam nyomán, a bőrönd kerekei nyikorogva gurulnak. Ismerős zajok kísérik akadozó útjukat. A vonat türelmesen várakozik az utasaira, köztük ránk. Elérjük, mint mindig, és a megszokott, flegma nyugalommal szállunk fel, keresgetjük a helyünket, bontjuk ki szendvicseinket, és suhanunk egy vidéki fellépésre, a katarzis felemelő élményének reményében…
Tallián Mariann írása

Nem mondhatni, hogy hiány lenne az irodalmi piacon a könyveseményekről szóló beszámolókból. A rendelkezésre álló eszközöknek köszönhetően tulajdonképpen vissza is adható a legtöbb részlet: belehallgathatunk a beszélgetésbe, végigpásztázhatjuk a közönség sorait, rögzíthetők a legjobb arckifejezések, elolvashatjuk egy irodalmár értelmezését, megjegyzéseit…
Farkas Wellmann Éva írása

Gyorsan elrepült az a két-három óra, akár egy jó film nézése vagy könyv olvasása közben. Kicsit olyan is volt, mint egy film. Mint ami nem velem történik. Nyilván a kábító injekció miatt is, amit kaptam, meg mivel már nem először jöttem erre a vizsgálatra, azt hittem, tudom, mi lesz. De hát, mint tudjuk, a valóság…
Gáspár Ferenc írása

Nő vagyok, negyvenkilenc éves és függő – mondanám, ha manapság nem lenne inkorrekt arról beszélni, mi a nemem vagy minek vallom magam, ha nem feszélyezne egyre jobban az életkorom, és ha tényleg be akarnám vallani ország-világ előtt, hogy Facebook nélkül nem tudok létezni…
Döme Barbara írása

…Te, aki ezeket a kerti leveleket olvasod, már ismersz engem, s tudod, hogy korán kelő vagyok, de nem azért, mert rohannom kell valahová, hanem azért, mert kivet az ágy, kinyílik a szemem, s mert a madarak is a Nappal együtt ébrednek, s mert a hajnal és a pirkadat éppoly szép, mint a naplemente…
Weiner Sennyey Tibor írása

Ha Dédi csoszogására nem is, de a huzatra, a paplan alá bekúszó hideg levegőre felébredtem. Dédi mindig korán kelt, de most még alig világosodott. Egy ölnyi fával lépett be az ajtón. Kérdeznem sem kellett, mocorgásomra rövid magyarázatba kezdett. – Nagyszombat, sütés, főzés. Segíts hamar tüzet rakni, s ha már jól ég, nem bánom, visszafekhetsz…
Kovács katáng Ferenc írása