Zsurnál

28
júl

Szép mű = szép lélek?

Napjainkban a magazinok címlapjai már-már szétrepednek, a monitorok síkjai pedig luftballonként kidomborodnak a szép nem mű-idomjainak korízlésünket direkt módon kiszolgáló testszépészeti manipulációitól. Kábelvilágunkban ez a kebelbarátság egyenes ágú materializált szinonimája, egyfajta igen közkívánatos térkitöltő mérce, ami, noha nem természetes, de lám, mára azzá vált… Árkossy István írása
27
júl

Lépcsősor a dombtetőre

Reggel autó jön értem, Iszkázra készülünk szerkesztőtársaimmal (Magyar Napló irodalmi folyóirat), a Nagy László Emlékházba. Július 17-e van, Nagy László éppen ezen a napon született, 96 évvel ezelőtt… Mirtse Zsuzsa írása
26
júl

A vidék diszkrét bája

Jaj, a lovaspatonai elágazás, csak azt feledném… Gyakorlatilag bármely magyarországi útkereszteződésben, ahol a kocsiknak fékezniük kell, esetleg néhány másodpercre megállniuk, felgyűlik a szemét. Mintha a magyarokban kialakult volna egy tudatalatti parancs: ha az elsuhanó táj megáll, azonnal tekerd le az ablakot, és ami éppen a kezedben van, hajítsd az útszélre… Zsille Gábor írása
24
júl

Arasznyi világ

Az Egyesült Királyságból érkező utasszállító repülőgép közvetlenül a leszállás előtt lezuhant a hazai nemzetközi repülőtér közelében. Egyetlen utas sem élte túl a balesetet. Kisteleki Károly István kikapcsolta a biztonsági övet, megigazgatta magán a szétégett zakóját, nadrágját, leporolta a kigyulladt repülőgép ráhulló hamuját, felvette az aktatáskáját, és besietett a munkahelyére… Kelemen Erzsébet írása
23
júl

Dióhéjban

Szegény párának talán nincs is tudomása magáról – girhes róka lépked az aszfaltcsíkon, futni nincs ereje, nem fél az autóktól, a bringásoktól. Bordái kilátszanak, bundája feslett, rühatkák marják ki szőrét, talán veszett is… Király Farkas írása
22
júl

Levendula

A levendula illatát azóta szeretem igazán, amióta először Tihanyban jártam. Gyermekkoromban nem is ismertem ezt a különleges növényt, de akkor, a levendulába öltöztetett Tihanyban beleszerettem… Lőrincz P. Gabriella írása
21
júl

ET. IN. ARCADIA. EGO!

Elmúlt korok remekművei között lapozgatva elém került egy kép, Nicolas Poussin (1594–1665) normandiai születésű mester munkája, aki a klasszicizmusba hajló barokk kori francia festészet legismertebb alakja mind a mai napig… Árkossy István írása
20
júl

A háromablakos torony

Minden patak a folyó felé tart, és minden folyó a tenger felé. Hacsak útközben el nem nyeli valami, oda is fog jutni. Bármerre indulok, minden utam a múltam felé vezet: nagyanyám, dédapám földje felé, még ha ma már határok is választják el egykori szülőhelyeike
t… Mirtse Zsuzsa írásav
19
júl

Mindig van tét

Verőfényes, igazi nyári időszakot élünk, körös-körül zöld a világ – nem csoda, hogy a lágyabb szívű, ám pohosodásnak indult szerző úgy döntött: a vasárnapi táborzárást követően nem tér vissza az undok fővárosba, hanem még néhány napon keresztül emberhez méltó életet él, a Dunántúlon csavarogva… Zsille Gábor írása
17
júl

Csokitorta

Ez a csokitorta jelképezi a külön, szerencsés világunkat. Itt ülünk a világjárvány és a válság közepette az új házamban, szép kertben, és csokitortát eszünk békés hangulatban. Igaza volt a Buddhának, amikor azt mondta, hogy a szív határozza meg a létezőket. Gondoskodni kell róla, hogy az embernek derűs maradjon a hangulata, az anyag pedig kialakul hozzá… Szilágyi-Nagy Ildikó írása