Zsurnál

23
júl

Elrendezett álmok

Körhintán keringenek gyerekkori álmaim, lábukat lóbálják a semmibe és azon töprengenek, hol kezdődhet a világ, és hol érhet véget. Amikor leáll a ringlispír, szédelegve szállnak le róla, és kacagva megfogják egymás kezét. Mert a gyerekkori álmaim édestestvérek, szeretik egymást, és néha titokban megsiratják azokat az álmokat, amelyek idő előtt meghaltak…
Döme Barbara írása
22
júl

A szerzetes és a világutazó – Kerti levelek 52.

Él bennem egy szerzetes és egy világutazó, és nem tudok kettőjük között dönteni. Az egyikük olyan, mint Ryokan, a japán buddhista költő, aki szerzetesként élt egy falu határában, gyönyörű verseket írt, de megbotránkoztatta a falubelieket azzal, hogy ezek a versek főleg a szakéról és a szép nőkről szóltak, s arról, hogy még ezek is elmúlnak, mint a virágok virágzása…
Weiner Sennyey Tibor írása
20
júl

A szabadság és az idő gépezetei

…Szabadságom egyik fokmérője az, hogy el tudom készíteni azokat a tárgyakat, amik körülvesznek. Pár éve jutottam el arra a szintre, hogy tudatosítom családtagjaimban: bizonyos kompromisszumok megkötése mellett (az egyenesekkel és derékszögekkel kissé hadilábon állok) soha többé nem kell hokedlit, asztalt vagy polcot vásárolniuk…
Juhász Kristóf írása
19
júl

Honnan veszem

Hogy honnan veszem a bátorságot, hogy mások könyveiről írjak, azt néha én is megkérdezem magamtól. Hiszen ismervén ismerek minden dühös véleményt, melyet a kritikusok, recenzensek ellen megfogalmaztak az idők során – ezek közül talán Cioran mondatai a legélesebbek, amelyek a naplójában olvashatók…
Nagy Koppány Zsolt írása
18
júl

Mi lesz a könyveinkkel, mi lesz velünk?

A negyven fokos hőség nem a barátom. Nem szeretem a vízparton sem. Rajtam ilyenkor csak a légkondi segít. Míg mások az ősztől lesznek borongós, szomorú hangulatban, nálam a nyár okoz valamiféle kedvtelenséget…
Lőrincz P. Gabriella írása
17
júl

A szövedék

…Nem tudom, hogyan szomjaznak nyáron a fák, mit érez a fa kérgén mászó szarvasbogár, hogy tapintja a talajt a vadvirág gyökere. De azt érzem, hogy az erdő nem más, mint millió szálból szőtt érzésháló, amely, ha benne járok, megrezdül, megrezdít. Itt minden pillanat rengeteg történet, sors csomópontja…
Végh Attila írása
16
júl

Felszíni csillogás

…Mivel is töltöm az estéimet? Általában késő estig ülök a teraszon, előttem a laptop, írom az éppen aktuális feladataimat vagy magánvilágomat, ha pedig nincs kedvem már írni, dolgozni, bámészan figyelem a kertet. Most is ezt tettem, amikor megszólalt a telefon…
Mirtse Zsuzsa írása
15
júl

„Mondjuk azt, hogy maga rákos”

Május közepén úgy döntöttem, elmegyek rutin bőrgyógyászati vizsgálatra, mert már négy éve nem voltam, és küszöbön állt az ibolyántúli sugarakkal bombázó nyár. Az ezredforduló óta mindig (vagyis két-három évente) a lakóhelyem szerinti rendelőbe jártam, a hetedik kerületi Alsó erdősor utcába, ahol egy jóságos idős bácsi, Szabó főorvos úr fogadott…
Zsille Gábor írása
13
júl

Alagút (százéves történetek)

…Szathmáry mérnök úr akkor kapna, vagy inkább kaphatna fontosabb megbízásokat, ha holnaptól Sătmărean néven dolgozna. Ha áttérne az ortodox hitre, még jobb esélye lenne. Húsz év múlva már ott lehetne, ahol tíz évvel ezelőtt volt, már a sikert tekintve…
Király Farkas írása
12
júl

Dedikált idők

Úgy teszek, ahogy a pszichológusom javasolta. Időt szánok magamra. Azt mondta, fontos, hogy legyen a mindennapjaimban dedikált idő. Legyenek olyan percek, órák az életemben, amiket arra szánok, hogy érzelmeimet, gondolataimat rendszerezzem, ha kell, megsirassam, aztán kisimítgassam, mint a vasalt ruhát összehajtogatás előtt…
Tallián Mariann írása