Zsurnál

27
jan

Csomagmegőrző

Legutóbb egy olyan helyről írtam, ahol a dolgok minden lehetőséget megragadnak, hogy visszakerüljenek eredeti tulajdonosaikhoz, ezúttal viszont egy olyanról lesz szó, ahol eleve minden megvan. Legalábbis minden olyasmi, amit valaha ott megőrzésre elhelyeztek…
Farkas Wellmann Éva írása
26
jan

Kopaszkutya

Vigyázat! Vigyázni kell, hogy mit ír le az ember. Hogy a megtiszteltetéstől ne szálljon el az agya. Ne szálljon a fejébe a lábvíz…
Gáspár Ferenc írása
25
jan

A felboncolt nő esete a kórházzal

Egyik kedves ismerősöm néhány hónapja gyanútlanul belépett az EESZT rendszerbe, hogy megkeressen valamit, mire azzal szembesült, hogy ő bizony meghalt. Nem viccelek! Ott volt előtte saját boncolási igazolása, az ő adataival, szóval kétség nem fért hozzá, valóban róla szól a dokumentum…
Döme Barbara írása
24
jan

Kerti levelek 11. – Az intimitásról

Ó, ez a legfinomabb és legérzékenyebb témák egyike. Intimitás. Az intimitásnak alig van köze a szexualitáshoz – mert leginkább azzal keverik össze ebben a szörnyen elanyagiasodott és eltestesített világban. Valójában mindenki arra vágyik, hogy megélje az intimitást, de türelmetlenek és figyelmetlenek hozzá, s ezért alig veszik észre, amikor megélhetnék…
Weiner Sennyey Tibor írása
22
jan

Életbátorság

Egy ismerősömnek azt mondta a pszichiátere: a halál nem kihívás. Az élet az igazi kihívás, ahhoz kell bátorság, úgynevezett életbátorság. Hogy a mindennapjainkért meg kell küzdenünk mindannyiónknak, hogy az élet néha pokolian nehéz, néha viszont mennyei boldogságban úszunk, hogy az élet napos oldalán többet kellene tartózkodnunk, mint annak árnyékában hűsölnünk…
Lajtos Nóra írása
21
jan

A borostyán birodalma

Virslit alufóliába tekerni, majd jó sok újságpapírba, aztán a csomagot a tűzbe dobni. Így csináltam itt. Még egyszer, utoljára befordulok az utcába. A falu végén túli falu ez. Benne egy hely, amit szerettem. S amihez nem marad semmi közöm. Azon kívül, hogy emlékezhetek rá…
Király Farkas írása
20
jan

Szabad egy tárca?

Napjainkban, főként irodalmi körökben divatos arról siránkozni, hogy elfogytak az olvasók, hogy a digitalizáció kiszorítja a könyvet, hogy nem szükséges már semmi jó és semmi szép. Ez főként akkor tör elő, ha szegény író két pohárkánál többet kortyol, és az amúgy is hiperérzékeny lelkét a megszokottnál közelebb engedi ehhez a rút világhoz…
Lőrincz P. Gabriella írása
19
jan

A lélek halhatatlansága

Megdöbbenne a végtelen Tér, az Idő, a Téridő, ha tudná, hogyan lehet a gondolat, a tudat, az agysejtek eszközeivel egyetlen síkfelületre őmindenhatóságát beszorítani, mivelhogy a kiterjedés többirányú dimenziójának valósága nemcsak a tudomány és racionalitás egzakt nyelvén fogható kelepcébe, hanem az emberi lélek finomszövésű, ezoterikus hálójával is…
Árkossy István írása
18
jan

Hajnalpír tollak és bőrcsizma

Ha madár lennék, télen sem fáznék. Megvédene a tollruhám. Hideg ellen jó a tollkabát is, amíg nem lehetek – legalább álmomban – madár, de egy kabát tényleg csak a hidegtől véd meg, egyéb rossz ellen nem jó. Pedig megesik, hogy hiába keverem ügyesen a kártyapaklimat, egymás után gyenge lapokat húzok…
Mirtse Zsuzsa írása
17
jan

A fal két oldalán

Az már önmagában boldogság, ha a munkánk egyben a hobbink is – és még nagyobb öröm, ha szép és kényelmes környezetben végezhetjük. Nekem most éppen remek dolgom van: hetek óta egyszemélyes írótáborozom Pécsett, a Petőfi Kulturális Ügynökség által működtetett Írórezidencia Program jóvoltából. Itt kedvükre röpködhetnek a legkülönfélébb múzsák…
Zsille Gábor írása