Zsurnál

11
ápr

A költészet birodalma

A költészet birodalma zegzugos, a maga teljességében felfedezhetetlen, pontos térképe még nem készült el. A költészet a korlátlan lehetőség; az izgalom, hogy bármi megtörténhet, méghozzá bármikor, napirend és képlet és előjel nélkü…
Zsille Gábor írása
9
ápr

Az olvasás vége

A kilencedik kerületi, név szerint Ferencvárosi Művelődési Központban, a bejárat mellett van egy szép nagy könyvespolc, ahová bárki bevihet és ahonnan bárki elhozhat könyveket. Én, mint könyvfetisiszta, természetesen soha nem viszek oda semmit, de a szabadrablás örömével vetem rá magam a polcra minden alkalommal, amikor ott járok…
Nagy Koppány Zsolt írása
8
ápr

A csend lehelete

„Az Isten, aki mindig itt van, / csak nem hallod, mert olyan zaj van.” Károlyi Amy verssora. Ezt szavaltam a barátom temetésén. De mielőtt elkezdtem volna, percekig álltunk némán. Vártunk valamire. Az elmúlás katarzisára, egy temetési szertartás idilli keserűségére…
Tallián Mariann írása
7
ápr

Ami összeköt

Döbbenten nézek körül a világban. Az alatt a több mint négy évtized alatt, amióta látom, mintha kifordult volna a sarkaiból. Persze, mondhatja bárki, hogy az ember alapvetően nem változik, és igaz is lehet, de az is ugyanúgy, hogy talán már nem is tudja, hogyan kerülje el a zsákutcákat…
Farkas Wellmann Éva írása
6
ápr

Szabadság vége

…Tizenhét éves koromban jártam Kijevben. Mert Kijev nem egy másik kontinensen van. Nem Ázsiában vagy Afrikában. Nem is a Déli-sarkon. Kijev itt van a szomszédban. Annak idején a lányiskola volt a szomszédban, tulajdonképpen az utca másik oldalán. És egy kedves tanárnő meghívott, hogy velük együtt utazzam el a Szovjetunióba…
Gáspár Ferenc írása
5
ápr

Ők a szüleim!

Mozgalmat hirdetek! Vedd elő szüleid fotóját és tedd közzé az interneten, mutasd meg, milyen büszke vagy rájuk! Rájuk, akik felneveltek, akik mindaddig óvtak, amig le nem hunyták örökre a szemüket. Mozgalmat hirdetek! Ha még lehetséges, beszélj mindennap a szüleiddel, kérdezd meg, mi tenné őket boldoggá, kérdezd meg, amíg nem késő!…
Döme Barbara írása
4
ápr

Kerti levelek 16. – A költészetről, avagy az igazán fontos dolgokról

Ha szemügyre vesszük a költészet emberiséggel egyidős történetét, ameddig csak elláttunk, háborút, harcokat, küzdelmeket, szenvedést énekeltek a múzsák a költőknek, mintha azt akarták volna mondani, hogy az emberiség története csak ez. Pedig nem. Az emberiség történetének mindez csak elenyésző, de igen szomorú, szégyenteljes, szánalmas része…
Weiner Sennyey Tibor írása
2
ápr

Meggyfa

A mogyorónak sem a nővirága, sem a barkája nem tartozik a látványos virágok közé, Ani mégis szerette. A korai virágok közül a som aranysárga virága vonzotta leginkább, de a régi kertjével együtt hátrahagyta a sombokrot is. Az új kertjében állt egy mogyoróbokor, ami sok millió szélnek eresztett pollennel jelezte, hogy vége a télnek…
Szilágyi-Nagy Ildikó írása
1
ápr

Három tavaszi kép

Nevetnek. Sokan. Láthatóan és hallhatóan tetszik minden ott lévőnek a pillanat, a perc, az egész délután. A tisztást körbeölelő erdő fáinak egy része már ébredezik, a cseresznyeszilva virágzik, a szellő le-lecsippent néhány szirmot, a játszótér felé repíti. Gyerekek ugrálnak, próbálják elkapni a röppenő szirmokat…
Király Farkas írása
31
márc

Negyven

Üldögéltem a földön, néztem a nálam kétszer idősebb faóriást, és arra gondoltam, hogy milyen jó az élet, csak az, hogy élhetek. Fontos kis semmiségeimmel, bicsaklásaimmal, szarkalábakkal, narancsbőrrel, striákkal a testemen, ez én vagyok. Hálás vagyok azért, hogy ez lehetek. Örülök ennek a negyven évnek, a tavasznak, az egyre hosszabbodó nappaloknak…
Lőrincz P. Gabriella írása