Zsurnál

18
dec

Cremor

Alulírott Zsé Gé, a komolytalanságot teljes mértékben elutasító budapesti lakos, ezennel kijelentem, hogy minden egyre bonyolultabb. Ezt az eredeti megfigyelést részben jártomban, részben keltemben tettem, folyó év úgy páros, mint páratlan napjain, munkaidőm és szabad perceim rovására. Itt van például a patika…
Zsille Gábor írása
16
dec

A karácsonyfák természetéről

Te még picike vagy. Annyira pici, hogy ez lesz az első karácsonyod. Először találkoztál a hóval, s először fogsz karácsonyfát látni. Megtudod, milyen, amikor fenyőillat járja át a szobákat, apró fények pislognak a színes díszekkel ékesített, „háziasított” fán, mely alatt remélhetőleg sok-sok ajándék vár majd rád, kúszva közlekedő felfedezőre…
Király Farkas írása
15
dec

Gyógyír az álmatlanság ellen

A Goldberg-variációk minden idők legcsodálatosabb zeneműve. Ezt nem csak én gondolom így – pár évente felbukkan egy istenadta tehetség, ifjú vagy kevésbé ifjú zongoraművész, és repertoárjába illeszti ezt a szellemileg és technikailag egyaránt virtuóz művet…
Tallián Mariann írása
14
dec

Kolozsvár

Ha valaki azzal a kérdéssel fordulna hozzánk, hogy kíváncsiak vagyunk-e, mi lesz majd a halálunk után, hogy milyen lesz a világ nélkülünk, valószínűleg sokan mutatnánk élénk érdeklődést. Vagy nem annyira látványosat (merthogy mi személyesen, ugye, sosem halunk meg), de azért, ha filmet vetítenének, óvatosan belepillantanánk egy-két jelenetbe…
Farkas Wellmann Éva írása
13
dec

Megőrülök

– Csináltattunk DNS-tesztet – mondja a barátom, akit már jó régen ismerek, és tudom, ő soha nem hitt az efféle marhaságban, ráadásul még pénzt is kell érte fizetni, hát ez igazán nem az ő stílusa. Még arra is emlékeszem, hogy nevetett az unokatesóján, aki évekkel ezelőtt már megrendelte ezt a tesztet negyvenkilenc euróért…
Gáspár Ferenc írása
12
dec

Nagyanyám kőtt kalácsa és az adventi várakozás

Nagyanyámat látom imbolyogni a gyertyalángban. Ujját a szájára teszi, így jelzi, nincs ideje a szónak, ma a várakozásé a főszerep. Alakja nyúlánkká lesz a lángban, táncol, kékfestő kötényéről liszt havazik. Kilép a narancsszínű látomásból, mögém áll és befonja a hajam, akár gyerekkoromban. Még a kacagásának is fahéj illata van…
Döme Barbara írása
11
dec

A gondolatról – Kerti levelek 36.

Minden írást úgy kell kezdeni, mintha addig nem írtunk volna semmit. Minden írásnak – bármilyen műfajban is alkot az ember – önmagában is meg kell tudnia állni, még ha egy sorozat része is, még ha folytatása vagy előzménye is valaminek…
Weiner Sennyey Tibor írása
9
dec

Cimbalomhúrokon

A születés misztériuma minden földi halandónak kijár. De elménk dúsítja, bővíti, gazdagítja a misztériumot, ha zseni születik… Csokonai lelkében túlfeszített húrok pengtek. Ha nem a felemás világ srófolta azokat, gondoskodott ő arról, hogy ne lazuljanak…
Hegedűs Imre János írása
8
dec

Könnyezem

…Az ember hosszú élete során lát egy csomó öregembert, akik a hősi múltat felemlegetve elkezdenek könnyezni. Aztán lát egy csomó öregembert… akik csak úgy, maguktól, au naturel elkezdenek könnyezni. De még ezek a rozoga öregemberek is mindkét szemmel könnyeznek. Nem így én. Azt sem tudom, hogy álljak, hogy bohócarcomnak a kevésbé könnyezős fele mutatkozzék…
Nagy Koppány Zsolt írása
7
dec

Reménykedve

…Adventben nincs is szebb szó talán a reménykedésnél. Talán épp a remény az, ami megkülönböztet minket a többi élőlénytől. A remény miatt tervezünk, indulunk, folytatunk. És a ránk következő vasárnap meggyújtjuk a második gyertyát az adventi koszorún, a remény gyertyáját…
Lőrincz P. Gabriella írása