Zsurnál

15
szept

Öröklét a Hattyú csillagképben – Négyszázötven éve született Johannes Kepler

Asztrolábium is lehetett, vagy egy ősi abakuszra hasonlító kisded játékmakett, netán Isten világszámológépe, amelyre teremtőnk a naprendszer bolygó-golyóbisait fűzte fel, és amivel a négyszázötven éve született német matematika csillagosa addig-addig bíbelődött, mígnem holtig tartó szenvedélyét találta meg benne…
Árkossy István írása
14
szept

Lámpás a kikötőben

Sült krumplit dobáltam át az étterem korlátja felett a sirályoknak; amikor az enyém elfogyott, a tiédből adtál. A sirályok megbíznak az emberekben, közel merészkednek hozzájuk, hiszen az ember jó, enni ad. Ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyok sirály…
Mirtse Zsuzsa írása
13
szept

Különdíj

Az irodalmi életben a különdíj rendszerint a „csöndes szívás” kategória: nagyjából azt jelenti, hogy a nyertes a pénzdíjból nem kap, de adunk neki egy impraktikus porfogó tárgyat, hogy ne pampogjon…
Zsille Gábor írása
11
szept

Klopfolás és koloratúrszoprán között

Nálam az írás elmélyült tudatállapot, nem hallom meg a szomszéd Irénke néni klopfolását, sem a felettem lakó Irmuska néni fapapucsának kopogását. A kinti zajok is tompulnak: a kipufogó hangja lágy eolban csendül fel, Zsolti gyerek hisztis bőgése szinkópa ritmust ölt. Kissé hevesebben ver a szívem, mintha érezné, hogy most valami visszavonhatatlan dolog történik velem…
Lajtos Nóra írása
10
szept

Ünnep

Az első zenei hangok, az első instrumentális dallamok zsákmányejtés céljából reppentek fel. A törzs összegyűlt, megidézték a vadászatot, a kör közepén pedig egy ember, a sámán karizmatikus erejével megteremtette a szakrális teret, melyben kapcsolatba lépett magasabb szférákkal…
Tallián Mariann írása
9
szept

A nyaralás és mi

Időről időre, ha nem is nyárról nyárra, az emberben feltámad az igény, hogy kiszakadjon a monotonitásból, az ismerősből. Tulajdonképpen elég gyakran jó lenne megállítani kicsit az időt, csak hát nem könnyen vesszük rá magunkat, főleg, ha távolabbi úti célt választunk…
Farkas Wellmann Éva írása
8
szept

Tengerre, magyar!

A tenger: élőlény, kedves félig ember, félig állat. Néha megharagszik, és tombol, ha a bóra szántja végig a hátát, de hamar lecsillapodik, és olyankor a megszokottnál is szívélyesebb arcát mutatja…
Gáspár Ferenc írása
7
szept

Ostobák oltása

OSTOBA. Önök szeretik ezt a szót? Én egyenesen imádom, a kedvencem. Annyi zamat, annyi mondanivaló, annyi üzenet van benne, mint legalább száz másik szóban együttvéve. Az ostoba nem egyszerűen hülye, buta, tanulatlan, öntelt, beképzelt, bunkó, hanem mindezek édes elegye…
Döme Barbara írása
6
szept

Kerti levelek 1. – Az időről

Legjobb, ha az idővel kezdjük. Az idő barátod és ellenséged. Az idő befolyásol és te is befolyásolod. Az idő ciklikus, de nem körbe jár, hanem mint egy spirál, úgy forog. Mindig ugyanaz a Nap kel fel és megy le, mégis minden napfelkelte és naplemente más…
Weiner Sennyey Tibor írása
4
szept

Szent István Intelmei

Régi, rossz szokás, hogy szeretjük a szentség hírében állókat és a nagy tettekre képes embereket leszólni, gyanúba keverni. Szeretjük valamely vélt vagy valódi rossz cselekedetük miatt a megérdemelt piedesztálról lerángatni őket. Szent Istvánt, első, államalapító királyunkat is nemegyszer illetik méltatlan szavakkal…
Mezey Katalin írása