Zsurnál

21
máj

Ha értem nyúl a gyökér

Bocsánatot kérek a juhartól, mielőtt letépem egyik levelét. Csodálatos fraktál a levél – nézzétek meg egyszer jól. A fa – bár egyelőre cserjeszinten bontakozik – biztosan nem örül, de levele sorsa egyértelmű: zöldül, növekedik, majd megsárgul, megbarnul, és ősszel társaival aláhull. Az avar része lesz… Király Farkas írása
20
máj

A suttogó fa

Az éjszaka hatalmas csöndjével és sötétjével ölelt magához. A vályogház lelke békességgel töltött el, olyannal, amit kisgyermekkorom óta nem éreztem. Az volt az érzésem, hogy innét az ég összes csillagát láthatom… Lőrincz P. Gabriella írása
19
máj

Dürer 550

Dürer nélkül nincs német művészet. Éppen ötszázötven éve született a nürnbergi Mester (1471. május 21.), akinek felmenői a Gyula környéki – ma már nem létező – Ajtósról származtak; ezt a csillagállást, mi, magyarok, soha nem felejtjük el megemlíteni… Árkossy István írása
18
máj

Titkos tervrajz

Lehet-e úgy apró darabokból kirakni a mozaikot, hogy nem látjuk az egész képet, vagy csak sejtésünk van róla? Hiszen mindenkiben ott él egy titkos tervrajz a teljességről, a teljességünkről, csak megesik, hogy elmosódottnak látjuk a körvonalakat… Mirtse Zsuzsa írása
17
máj

A kece és a göreb

A keresztrejtvény valóságos tárháza az elfekvő, soha semmi másra nem használt tudásnak, amit fellengzősen általános műveltségnek nevezünk. Itt van például egy meghatározás: retorta. Harmincöt éve kérdezgetik ezt tőlem a rejtvényekben, és a megfejtés mindig öt betű… Zsille Gábor írása
15
máj

Húsvét és pünkösd között

Ősszel még nem tudtad, miért küldte ide a Jóisten. Talán bódhiszattva ő, olyan megvilágosult lény, aki csupán létezésével akar rádöbbenteni a gyarlóságaidra, vagy csupán a véletlen, a materialista tanok szerinti szükségszerűség miatt alakult így, hogy veletek él?… Gáspár Ferenc írása
14
máj

Amikor eltévedtem

Szederinda kúszik az erdőszéli fácskákra, varjú követ, károgva énekli monoton történetét. Az út burkolata öregebb öregapámnál, nyomokban mutatja: itt is volt makadám valaha. Romos híd vezet át a patak fölött, inkább leereszkedek a mederbe, kőről kőre lépkedve próbálok átkelni. Megcsúszom, a vízbe esem… Király Farkas írása
13
máj

Újraindul

Valószínűleg a világon egyetlen járvány sem volt még ennyire kivesézve, mint a mostani, hiszen hónapokon keresztül mindenki írt róla, megfestették, megverselték – a Covid valóban megkapta a világ koronáját… Lőrincz P. Gabriella írása
12
máj

Anapétolni a stétet

Hosszút mindig a legutolsó padba ültették. S minthogy a szélessége sem volt kimondottan elhanyagolható, ez lett stabil helye éveken át, így aztán nem vette el a kilátást egyik padtársától sem, ami pedig volt neki bőven, hisz – biztos, ami biztos alapon – majd minden osztályt megismételt… Árkossy István írása
11
máj

Hamuban sült pogácsáim

A szabályokkal meghitt a viszonyom kicsi korom óta. Szeretem, ha vannak karámok körülöttem, sőt, magam építem a legtöbbet. Jobban meg tudom élni a szabadságomat, mint a parttalanságban… Mirtse Zsuzsa írása