Zsurnál

„Jó, persze, persze, akkor rettegtünk tőle, utáltuk is – de legalább embert nevelt belőlünk”, hallottam nem egyszer egy-egy tanárról, különböző társaságokban, amikor szóba került a klasszikus téma, az iskola. Sokszor eltűnődöm, hogy azok, akik az ilyen mondatokat mondják, komolyan gondolják-e, vagy csak egyszerűen egy sztereotípiához kapcsolódnak, miszerint a szigorú tanár a jó tanár, és utólag valahogy rendbe akarják tenni egykori ellenérzéseiket…
Farkas Wellmann Éva írása

Jön az ősz, egyre sötétebb minden, jön a tél, a Nap már délután négy körül eltűnik, reggel meg nem akar felkelni. Ilyentájt szaporodnak a pozitív hangulatot erősítő (ál)hírek, a tökéletes étrendről és fogyásról, vagy arról, hogy a tudósok szerint nem kizárható az örök élet…
Gáspár Ferenc írása

A nagymamám magyar asszony volt, balmazújvárosi, de a pestiek biztosan nem értették volna egyetlen szavát sem, külön szótár kellett hozzá. Valójában csak akkor eszméltem rá, hogy a gyerekkorunkban használt szavak jelentős része másoknak ógörög, amikor Budapestre költöztem…
Döme Barbara írása

Az életben kevés fontosabb dolog van a víznél, amelyből minden élet jött, amely bolygónkat oly csodásan kékké teszi, amely képes életet adni és elvenni. Könnyen utánanézhetsz, hogy törékeny planétánkon mennyi az édes és a sós víz, elolvashatod a tengerek, óceánok, folyamok, tavak, fellegek, esők csodálatos körforgását…
Weiner Sennyey Tibor írása

A Klauzál téri csarnok bejáratának közelében egy svájci sapkás férfi ül hokedlin. Előtte egy kockás plédre kiterítve mindenféle ócskaság és régiség: szakadozott kötésű könyvek, megsárgult levelek, szakadt játékfigurák, kitüntetések a szocialista múltból, használatból kivont régi pénzek. Mikor közelebb lépek szemügyre venni a kínálatot, megakad a szemem egy celofánba tett papír húszforintoson…
Borbély László írása

Egy Charles Osborne nevű amerikai férfi csuklássorozata utánozhatatlan, legalábbis reméljük, hogy az. Osborne hatvannyolc évig csuklott folyamatosan – be is került a Guinness Rekordok Könyvébe. 1922 júniusában éppen disznóvágásra készült egy Iowa állambeli városban, amikor…
Király Farkas írása

Az október és a november számomra az év két legcsendesebb hónapja. Ahogyan az ősz lassan eluralkodik a természeten, ahogyan emlékezünk a hősökre, halottainkra, elhurcoltakra, a kevesebb fény, több sötétség ellepi a napjainkat, úgy a lelkem is csendesedik…
Lőrincz P. Gabriella írása

Nem egyszer hallottam már az érdeklődő felvetést: vajon milyen folyamat mehet végbe egy rajzoló vagy festő lelkében, agyában, intuíciós kapszulájában, majd később papírlapján, netán vászna felületén, ha elszánja magát az alkotás birodalmába lépve valamiféle képi üzenetet létrehozni; merthogy van, akinek ez az esemény a titokzatosság szférájába illeszthető cselekedetnek tűnik…
Árkossy István írása

Az asztalon hasas borosüveg, nekem is van ilyen, csak én vázának használom, ősszel csipkebogyóágat teszek bele, tűztövist. Itt mélybordó ital van benne, a ház bora. Meghívómnak saját szőlője és bora van, ilyenkor azt méri a csiszolatos üvegbe. Frissen sült pogácsa fonott kosárban, gyümölcsöstálon néhány piros alma, fürt szőlő…
Mirtse Zsuzsa írása

Ted Hughes a kortárs irodalom egyik legjelentősebb alkotója, 1984-től 1998-ig Anglia koszorús költője volt. Neve az átlagos magyar olvasó számára bizony nem sokat mond: háttérbe szorult az 1995-ben Nobel-díjjal kitüntetett Seamus Heaney, főként pedig Sylvia Plath mögött…
Zsille Gábor írása