Zsurnál

12
máj

Versekkel teli élet

Amikor Kárpátalja szerzőire gondolok, az elsők között jut eszembe Füzesi Magda. Újságíróként, szerkesztőként, nyomdászként is tevékenykedett, mégis, ha megkérdeznék tőlem, hogy ki ő, csak azt tudnám mondani: kárpátaljai költő. Úgy gondolom, ez a legnagyobb megtiszteltetés, magasabban van a díjaknál, tisztségeknél, kitüntetéseknél…
Lőrincz P. Gabriella írása
11
máj

A vonal arca

…Az írás a legegyedibb személyiségi jegy, ami a lélek, a karizma és a vérmérséklet sajátos emulziójaként is felfogható, stigmatikus tükör, ugyanakkor jellegzetes tüneménye is annak a kornak, amelyben papírt látott – és ez alatt most nem az emberi életkort, hanem a történelmi idő korát értem –, hiszen az íráskultúra fejlődéstörténete is része az összkultúra fejlődéstörténetének…
Árkossy István írása
10
máj

Titoktudók

…Tudtam, mire számítsak, tudtam, miért megyek. Régi tárgyakat gyűjtött: annak idején napi készségként, kellékként használták őket az emberek. Faragott gatyamadzaghúzót, borotvatokot, gyufatartót, mángorlókat, csupa olyan eszközt, amelyekre ma már nincs szükség…
Mirtse Zsuzsa írása
9
máj

Az öreg tölgy látogatása

Az öreg tölgy előzmények nélkül, kilenc óra körül bukkant fel az estémben. Ahogy drótszamaram nyergén peckesen ülve megérkeztem az eldugott falucska határában álló kastélyba, a barátságos komornyik, nevezzük gumicsizmás éjjeliőrnek, azonnal figyelmembe ajánlotta a sokhektáros park büszkeségét, a hétszáz éves fát…
Zsille Gábor írása
7
máj

Humor a szégyenpadon

…az irodalmi „szakma” nem szereti a humort. Fanyalog a humortól, alávalónak és a „komoly” szövegeknél alább valónak érzékeli és főleg értékeli a humort – valami mély és szinte ösztönös, mindenesetre zsigeri undorral, de minimum távolságtartással viszonyul hozzá, azzal kezeli…
Nagy Koppány Zsolt írása
6
máj

Ismeretlen ismerősök

Libben a szoknya, fordul a derék, egy férfi kar felemelkedik, egy női pedig hozzásimul. Tangózik egy pár a harmadikon. Alattuk, egy emelettel lejjebb, két agár rohangál a lakásban, gazdijuk, egy sportos alakú, magas fiatal nő, épp ebédelni hívja őket. Az első emeleti gangon kékhajú kamasz leány kókuszdiót kalapál, egyik halántékát zöldre színezte tegnapelőtt…
Tallián Mariann írása
5
máj

Halálon túli magyar

És végül eljön a holt. Odaül az ágyam szélére, nem mond semmit sem. Csak nézi a falat, nem néz velem farkasszemet. Éberálomi bénultságban szemlélem, tűri nézésemet, nem reagál. Csak ül, jelenléte megbontja a rendet, hirtelen elbizonytalanodom, nem tudom, hogy mindez látomás, álom vagy másvilági üzenet…
Pataki Tamás írása
4
máj

Bende papa nem pipa

Nézzük a Mahábháratát, az indiai őseposzt. Bele vagyunk pistulva teljesen. Munka, kötelesség elhanyagolva, rákattantunk, mint mások a füves cigire. Éjszaka arról álmodunk, hogy Hastinapurban vagyunk, behunyt szemünk retinája folyamatosan vetíti a hősök képeit…
Gáspár Ferenc írása
3
máj

Csak erre, erre: alibit tessék!

Ha újraszületnék, Colombo felesége szeretnék lenni, én vinném ballonkabátos uram után kis kosárkában a bizonyítékokat. Klasszikus krimiken felnőve az alibi szó nem ismeretlen számomra, ám abban a formában igencsak fejbekólintott, amire a minap bukkantam a világhálón…
Döme Barbara írása
2
máj

Kerti levelek 18. – Sétálj!

Sétálj. Sétálj nyugodtan, sétálj határozottan, sétálj szenvedélyesen. Ne feledd, csak a sétáló ember lehet igazán boldog, és végső soron a boldogság az egyik legfontosabb élményünk az életben, bármilyen röppenő, tovatűnő, bármilyen ritka is…
Weiner Sennyey Tibor írása