Zsurnál

…A napokban arról gondolkoztam, hogy milyen mestereim, tanítóim voltak. Példaképeim, akik az utat mutatták nekem. Amikor nevek után kutattam az emlékezetemben, újra és újra azt éreztem, hogy a növényeket is meg kellene említenem…
Mirtse Zsuzsa írása

Néhány nappal ezelőtt Székesfehérváron jártam, és előadóként részt vettem a Kalász Márton tiszteletére tartott minikonferencián, magyarul emlékülésen. Öt helyi kulturális, illetve oktatási intézmény szervezte, és a Vörösmarty Mihály Könyvtár patinás olvasótermében zajlott…
Zsille Gábor írása

Hiszem, hogy mindenkinek van egy képzeletbeli ládikája, amelyben gyermekkora limlomjait őrzi. Nem az a fontos igazából, mekkora ez a ládika, hanem sokkal inkább az, milyen színes a tartalma. A sok-sok emlékkacat között biztosan találunk olyat, amire visszagondolva egy kicsit tovább merengünk el, mert zamata lesz az emlékezésnek, akár egy korty bogácsi bornak…
Lajtos Nóra írása

…Az idő a legértékesebb valuta, képesek vagyunk érte belerondítani embertársunk privát szférájába. Szétszakítani egymást, energiavámpírként tolakodni és marakodni, hogy letiporjuk az idő vasfogát…
Tallián Mariann írása

…érvényesen írni egy adott tárgyban akkor lehet, ha a tárgyon kívüli tapasztalatokat is sikerül valamilyen módon belesűríteni a műbe. Ott ül a szerző a fehér lap felett, az üres monitor előtt, és elkezd sepregetni. Ha elég tehetséges, talán a megfelelő helyekről sepregeti össze a mozaikkockákat…
Farkas Wellmann Éva írása

Az ember politizál. A magyar ember aztán főleg. – Idióta, aki nem, mondták az ókori görögök. Természetesen nem tudom, hogy a többi nemzetet mennyire hatja át a társadalom ügyeivel való foglalkozás. És azt sem tudom, hogy ez máshol ténylegesen az ügyekbe való belemerülést, a tetteket jelenti-e, vagy inkább csak a véleményük kinyilvánítását…
Gáspár Ferenc írása

Nagyanyámon mindig otthonka volt, haját szoros kontyba fogta a feje tetetjén. Törékeny, kicsi asszony volt, csinos, pedig nem sminkelt, nem járt konditerembe. Nagyanyám simán lehetett volna az arca a ma annyira divatos Fogadjuk el önmagunkat! mozgalomnak, bár kötve hiszem, hogy azok a nők, akik egyébként ezt a szlogent szívesen hangoztatják, beengedték volna akár csak az előszobájukba is…
Döme Barbara írása

Ha rám hallgatsz, különösen télen, egy-egy kiskanál mézet eszel ébredés után. Kinézel az ablakon, lassan és élvezettel veszed szádba a kanalat, a mézet gondosan lenyalod, s lelki szemeid előtt te is látni fogod a méhecskéket, a nap leányait, e csodás, zümmögő lényeket, ahogy átrepülnek a virágzó tájon, megtalálják a megfelelő virágot, nektárt és virágport gyűjtenek, s közben elvégzik legfontosabb munkájukat: a beporzást…
Weiner Sennyey Tibor írása

Már kisgyermekként is borzasztó magabiztosan és szuggesztíven tudtam magyarázni bármiről, ami abban a pillanatban érdekelt, legyen az dinoszaurusz, szerelem, háború, költészet, képzőművészet vagy színház. Milyen bájos is a gyermek, mikor meggyőződéssel fejti ki véleményét a maga gyermeki tudatával! Csak kamasz ne lenne belőle, mert akkor képessége már erősen idegesítő…
Juhász Kristóf írása

Háromféle ember van: aki már parkolt tilosban; aki még nem, de fog; valamint aki nem vezet gépjárművet. Miután ezt a közhelyet ilyen szépen leírtam, bevallom, hogy az első csoportba tartozom: szánt szándékkal sosem, de figyelmetlenségből néha olyan helyen hagyom a kocsit, ahol nem volna szabad…
Király Farkas írása