Zsurnál
29
szept
A matatás és a kókányolás derűje
Való igaz: szeretem a tárgyakat. Legalábbis a történettel bíró tárgyakat. Mármint azokat a tárgyakat, amiknek látom-érzem valamiféle elmesélhető történetét… A házunk, az autónk, a gomb az ingünkön-gatyánkon: bizony mind mi vagyunk. Minden matatásunk látható dolgaink közt: mi vagyunk. Sőt: minden látható dolgunk mi vagyunk…
Juhász Kristóf írása
Juhász Kristóf írása
27
szept
Osztálytalálkozó
Lassan gyülekezünk egy vidéki kisváros tóparti vendéglőjében, a régi osztálytársak. Itt tartjuk az ötévente összehívott, néhányunk által szervezett érettségi találkozót. Tán a negyedik ilyen alkalommal találtuk ezt a helyet, ahol azóta összegyűlünk, és most tartunk a kilencediknél. Elértük az életút felét, túl is haladtunk rajta…
Csanda Mária írása
Csanda Mária írása
26
szept
Kínai fatok
Szépen kisminkelve indulok a fellépésre. Hátamon a hegedű, kezemben a táska, mindkettő nehéz. A hegedűtokom ugyanis kínai fatok. Ezt senki nem hiszi el. Olyan ez, mintha az IKEA-s asztalodat lecserélnéd egy kopottas retro funérozott asztalra…
Tallián Mariann írása
Tallián Mariann írása
25
szept
A hiba dicsérete
Nem, véletlenül sem a bűnt jöttem dicsérni, sem a fondorlatot, az előre eltervezett rosszat. Írni ugyan lehetne ezekről is, sőt lehet, klasszikus művek bizonyítják többszáz oldalon, példák és árnyalatok garmadával, de ezúttal nem lesz ilyen szerencséje az olvasónak. A gazságnak csupán egy távoli rokonára, de az is lehet, hogy félismerősére fogom felhívni a figyelmet…
Farkas Wellmann Éva írása
Farkas Wellmann Éva írása
24
szept
Változásaimról
Tudom, ósdi vagyok és konzervatív, már nem is simán boomer, hanem egyenesen valami bumm-bummer, de bizonyos dolgok nem tetszenek, még akkor is, ha annyit még elmaradott és csökevényes agyammal fel bírok fogni a külvilágból, hogy – teszem azt, az egyenjogúság jegyében – a „női” melléknevet a foglalkozások, szakmák elé teszik mostanában, nem pedig mögé…
Gáspár Ferenc írása
Gáspár Ferenc írása
23
szept
Jókai és a pofonláda
…Nem könnyű együtt élni valakivel, aki soha nem mutatja meg magát teljesen. Csak az árnyékát látom, ahogy megül a sarokban. Bármerre fordulok, mindig ott van. Ha megszólítom, nem válaszol. Ha megkínálom valamivel, nem nyúl érte. Csak ül némán, mintha mindig is ott lett volna, s mintha nélküle soha nem lett volna teljes a ház…
Döme Barbara írása
Döme Barbara írása
22
szept
A házasságról – Kerti levelek 59.
Ha a házasságot megértenék az emberek, népszerűbb lenne, mint az esküvő, s legalább annyira ünnepelnék a házassági évfordulókat – örülve sajátjuknak és másokénak is –, mint amennyire az esküvőket ünneplik, amelyek lényegében csak a házasságok születésnapjai…
Weiner Sennyey Tibor írása
Weiner Sennyey Tibor írása
21
szept
Az élet reménytelen szerelmesei
A szuicidum olyan öndestruktív cselekedet, amelynek már a magyar megfelelőjét sem merjük használni. Az öngyilkosság megosztó tett: többen az egoizmus megtestesüléseként beszélnek róla, mások megértően, empátiával vannak az áldozat iránt…
Lajtos Nóra írása
Lajtos Nóra írása
19
szept
Mi lett veled, szent és révült zenehallgatás?
A zenehallgatás régen ünnep volt. Nem volt Spotify, nem volt illegális letöltőoldalakon tenyésző albumok száza és ezerje, nem volt olyan szolgáltatás, hogy a vélelmezett zenei ízlésünk alapján az algoritmus összerakja nekünk és helyettünk a következő válogatást…
Nagy Koppány Zsolt írása
Nagy Koppány Zsolt írása
18
szept
Aradi jelen
…A szerző gyarló, talán gyarlóbb, mint más. Érzékeny, okoskodik, harsány, begubózik, mondhatni undok. Szereti a társaságot, de lételeme az egyedüllét. Tele van kétellyel, kérdésekkel, félelmekkel, nem lehet a kedvére tenni. Ezekből a különleges emberekből összetartani egy csapatot nem egyszerű, hát még akkor, ha egy hatalmas szerzői gárdáról beszélünk, és huszonnégy évről…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása