Zöld

Eva Meijer regénye minuciózus leírással követi nyomon az emberek és állatok tehetetlenné válását és a tenger hatalomra jutását. A Magvető Kiadónál megjelent, Réthelyi Orsolya érzékletes és szikár fordításában olvasható Tenger most a kortárs holland irodalom kiemelkedő alkotása, amely egyszerre hívja fel a figyelmet az ember kártékonyságára és kicsinységére…
Kabai Henrik írása

…A kézmosás érdekessége, hogy elsősorban nem higiéniai kérdés volt a járvány előtt, hanem társadalmi stigmakérdés. Rárakódott egy olyan jelentéstartalom, amellyel cselekvést neutralizáltunk. A kézmosás csak más cselekvéseink relációjában létezett, nem volt önnön értékén jelentése. A pandémia ezt változtatta meg…
Sarnyai Benedek írása

Fátyol Viola alkotói munkásságának bázisát a fotó adja, de a kézirajz, a kollázsok és más technikák is alkotói folyamatának részét képezik. Művei saját történeteiben gyökereznek, de az általa fókuszba helyezett érzésekkel könnyű a nézőnek is kapcsolódni. A művésszel A szívem is sír belül – Gyászmunkák kiállítás kapcsán beszélgettünk.
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja

…A Budapest Galéria kiállítása nem romanticizálja a gyász vagy a veszteség feldolgozását, sokkal inkább arra tesz kísérletet, hogy ismét beemelje a társas beszédtémák közé ezt a régen nagyon is alapvető, mára egyre inkább tabuvá váló komplex érzelmi folyamatot…
Somogyi-Rohonczy Zsófia írása

Sándor István biológusként a Hortobágyon kezdte pályáját, majd a nemzeti park igazgatója lett. A pentezugi vadlóprogramnak indulása óta részese, később a Fővárosi Állat- és Növénykert ismeretterjesztési osztályát vezette, ma a Biodóm részlegvezetője.
Mirtse Zsuzsa interjúja

Az ökoszínház egyik központi koncepciója az emergencia/látencia, ami a színház hagyományos pillanatnyiságával, eseményiségével ellentétes, mivel időben lassan bontakozik ki, és az úgynevezett mélyidejű, az emberi léptéket meghaladó folyamatokat (pl. globális felmelegedés) igyekszik színre vinni…
Smid Róbert írása

A mozgókép médiuma a demokratizálódás egyik zászlóshajója volt a 20. század első harmadában. A filmhíradók a legfőbb információforrást jelentették a külvilágról az írástudatlan, nincstelen tömegek számára, a filmalkotások az operákhoz, hangversenyekhez, múzeumokhoz képest sokkal alacsonyabb belépési küszöbbel rendelkeztek…
Hegyi Damján írása

…mi, emberek a természetet egy rendkívül félelmetes világnak észleljük. Egy világnak, amelyben minden más szereplő kompetensebb nálunk. Még azok is, amelyek elvileg minket szolgálnak: a kutyánknak jobb a szaglása, mint nekünk, a macskánk pedig lát a sötétben! Hogy lehetünk egy ilyen helyen a tápláléklánc csúcsán?...
Sarnyai Benedek írása

…A szárazság nem úgy érkezik, mint egy földrengés vagy egy árvíz. Hanem észrevétlenül. Lassan kúszik be a mindennapjainkba. Először csak kevesebb az eső, aztán mélyebbre kell ásni a talajban a nedvességért, később kiég a fű, elmarad a termés, végül pedig egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy már nem is emlékszünk, milyen volt, amikor magától értetődően esett…
Kovács Dániel Gábor írása

Tokodi Edina útja a Magyar Képzőművészeti Egyetemtől a milánói Accademia di Belle Arti di Brerán át egészen az Amerikai Egyesült Államokig vezetett. Tizenhat évet töltött New Yorkban, ahol világlátására, a növényekkel való kapcsolatára is nagy hatást gyakorolt a kulturális közeg. Legutóbbi, Textilgyárbéli kiállítása is a természet eszközeivel tematizálja az ember és természet viszonyát. Alkotásai módszertanáról, kultúrák közötti utazásokról beszélgettünk.
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja