30
Júl

„a kilátás csak egy másik betontömb”

Szente Anita múzeumi munkatárs, író, papír- és bőr-restaurátorművész szakos hallgató. Első kötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában 2021-ben jelent meg Blues, libabőr és köntös címmel. A titokzatos novellákban a szerző szakít az újszentimentalista természetbálványozással.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
26
Júl

Kutyakötelesség

Az állatok (köztük a kutyák) védelmének és tartásának mai magyar szabályozása igen komplex. A törvény célja az állat védelme mellett az ember felelősségtudatának fokozása…
Gerzsenyi Gabriella írása
23
Júl

„kíváncsian és szabadon”

Murányi Sándor Olivér író, harcművész, népi táncos. Székelyudvarhelyen született, jelenleg kétlaki életet él: a Szentendrei-szigeten, Surányon és szülővárosa közelében, Homoródfürdőn lakik. Legutóbbi prózakötete Folyamtánc címmel jelent meg. Egész életében aktív szerepet játszott a mozgás: gyerekkora óta néptáncol, karatézik, lovagol, horgászik. Egyike azon magyar íróinknak, aki a leginkább otthon van a természetben.
Kovács Dániel Gábor interjúja
19
Júl

Ennyi ingertől szabadultam – manifesztum és installációs terv

A legnagyobb közhelyek egyike, hogy olyan korban meg társadalomban élünk, ahol az információ és annak testi hordozója, az inger a minden. Egyetlen nap alatt annyi inger (és általa információ) rohan el felfogószerveink előtt és az agyunkban, amennyit a jelenkort megelőző történelmi korokban élő egyszerű embernek egy egész élet alatt volt lehetősége megtapasztalni…
Hegyi Damján írása
16
Júl

Klímafantasztikum Madách Imrétől Antal Nimródig

A hidegháború végével a tudományos fantasztikus művek, a sci-fi mutációjaként nyert egyre nagyobb teret magának, majd az ezredforduló után, a mind fenyegetőbb ökológiai krízisben vált különösen népszerűvé a cli-fi, vagyis a klímafantasztikum/klímafikció műfaja…
Smid Róbert írása
12
Júl

Félelem az ehetetlentől – Gondolatok a Cápatudatosság Világnapján

Ha olyan lényeket veszünk szemügyre, mint az egyes cápafajok, mindenképpen érdemes föltenni a kérdést: miért is félünk tőlük? A jelenség mélyén azt a fajta félelmet találjuk, amit a krokodilok, aligátorok, mérgeskígyók vagy nagymacskák esetén. Az európai ember számára ezek a lények nem képezik a hétköznapi tapasztalat részét, ahogy az a környezet sem, ahol élnek…
Sarnyai Benedek írása
9
Júl

A hétköznapi funkció és az esztétika találkozása

Temesi Apol textiltervező-művész és nyersanyagkutató. Művészettörténet szakon kezdte meg tanulmányait, amivel párhuzamosan egy női szabó képzést is elvégzett. Ott találkozott először a textillel mint nyersanyaggal és önkifejezési formával. 2014-ben, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterdiploma-védésének évében zárták be az utolsó szövőgyárat Magyarországon. Mit kezd az ember egy friss diplomával és egy halott iparággal?
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja
5
Júl

Kosárba tettem

Július harmadika 2008 óta zacskómentes világnap, ám csak az utóbbi évtizedben kezdtük a felhalmozódó „nájlonszatyrok” problémáját a hétköznapokban is komolyan venni. A műanyag zacskó roppant kényelmes, ezért a kivezetési kísérletek egyelőre akkor tűnnek sikeresnek, ha a műanyagok helyett a kereskedő felkínál biológiailag lebomló anyagból készült táskát…
Szilágyi-Nagy Ildikó írása
2
Júl

„Hogy ne tűnjenek el az idő gödrében” – Törpeegér és szöcskeegér nagyító alatt

Bakó Botonddal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces-zoológiai szakreferensével beszélgettünk Az év emlőse: a törpeegér kapcsán a rágcsálók megítélésének változásáról az elmúlt fél évszázadban.
Mirtse Zsuzsa interjúja
28
jún

Unio mystica – A Nemzetközi Duna-nap alkalmából

Húsz évvel ezelőtt egy ihletett pillanatban úgy döntöttem, hogy Pestről Nagymarosra költözöm. A Duna mellől a Duna mellé. De mecsoda különbség! A hegyek közt kanyargó folyó a fővárost elérve megöregszik. A kőrengetegbe beépített sors partjain ugyanilyen életek sétálnak. Belélegzik a város párolgó gőzeit, vérükké válik…
Végh Attila írása