7
jún

Kifeszített emberi lelkek

Mányoki Ádám grafikusművész alapozatlan vásznainak groteszk figurái, nyugtalanító légköre, vázlatokat idéző szénvonalai az emberi lélek mélyére tekintés érzetét keltik. Képeit az utóbbi időben pedig új inspirációs forrás is táplálja.
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja
4
jún

Gyógyító anyanyelv 1.: A lélekbenmaradás eszköze

Zsédely-Szabó Tímea esztéta, irodalmár, pszichológus, rendező több mint egy évtizede dolgozik az anyanyelvmegőrzésért az Amerikai Egyesült Államokban, és az utóbbi időben világszerte. Vajon mit jelent az anyanyelv a szórványmagyarság tagjainak, és milyen mentálhigiénés vonatkozása van az anyanyelv megőrzésének?
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
31
máj

A természet természete

Az ökokritikában, illetve a természettel, a környezettel foglalkozó bölcsészettudományi kutatásokban – amelyek a nemzetközi tudományos színtéren a manapság divatos „environmental humanities” ernyőfogalma alatt szerepelnek – alapvetés, hogy a természethez való 21. századi hozzáállásunkat még mindig a romantika 19. századi elgondolásai határozzák meg…
Smid Róbert írása
28
máj

A test tudni fogja, mikor volt elég

„[A] nikotinmérgezés nem ér véget egy hányással, az sajnos olyan nyavalya, amit ki kell heverni, [...] most a levegő óvatos szedése az egyetlen alkalmazható légzéstechnika, sípoló hangok kíséretében, meg persze a sűrű fogadkozás, hogy az életben soha többet nem gyújtunk rá.” Május 31., a dohányzásmentes világnap alkalmából kérdeztem Nagy Koppány Zsoltot a cigarettával átélt kalandjairól.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
24
máj

„Egy látványos csel esztétikai örömet okoz”

Lakatos Mihály József Attila-díjas író, költő, Székelyudvarhelyen született, három gyermek boldog édesapja. Legutóbbi kötete Mosoly járvány idején címmel jelent meg. Az írás mellett van egy másik nagy szenvedélye: a futball.
Kovács Dániel Gábor interjúja
21
máj

Élménybuborékok és a csend

„Jelenlegi munkáimban – vallja Gombos Andrea szobrászművész – központi szerepet tölt be az individuum létéről, szerepéről és lehetőségeiről, a különböző életesemények és természetes körforgások mentén haladó mindennapos lét irányítottságáról és eleve elrendeléséről való gondolkodás.”
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja
17
máj

„a teniszben nincs idő a hermeneutikai hozzáállásra”

Smid Róbert irodalom- és kultúratudós, kritikus. Első könyve Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei címmel jelent meg 2019-ben az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában, és elnyerte a Magyar Írószövetség Debüt-díját. Legutóbbi kötete (A grammatika érzéketlensége – Kritikák X-ről, Y-ról) elemző látásmódú kritikákat tartalmaz. A megfontolt gondolatmeneteiről ismert szerző rendszeresen teniszezik. Vajon a higgadt elemzés a teniszpályán is előrevisz?
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
14
máj

Kezdetben volt a kert, amibe most furcsa lények költöztek

Festményeket, szobrokat és mindenféle műalkotásokat kivinni a kertbe vagy berakni egy üvegházba? Milyen hajmeresztő és értelmetlen gondolat ez? Vagy mégse olyan eszement ötlet?
Somogyi-Rohonczy Zsófia írása
10
máj

Mohakert Közép-Európa első zen templomában

A világ körülbelül 12 000 mohafajából Japánban 2500 megtalálható, ami remek lehetőség arra, hogy az ember mohákon szemlélődjön, ahogy azt a „mohalányok” teszik. A pilisszentlászlói Hoboji – Dharma Kincse Zen templom kertjének része egy mohakert is, melyet Barna Shugetsu Viktória szerzetesnő gondoz.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
7
máj

Rettegni a rettenthetetlenségtől

A vöröskeresztes önkéntes azon munkák közé tartozik, amelyeknél gyanús, ha túlságosan megnyugszik az ember. Ez nem csoda, hiszen a szakma létét eleve az indokolja, hogy valami diszfunkcionálisan működik. Itt ezt a valamit tekinthetjük tág értelemben. A mentősöknél például ez egy emberi szervezet, a tűzoltóknál ilyen lehet egy épület, a rendőröknél pedig egy törvényt nem tisztelő állampolgár…
Sarnyai Benedek írása