Zsurnál
1
dec
Elveszített képeink
Emlékszem, kislányként mennyire szerettem nézegetni nagymamám ódon fadobozát és a benne lévő képeket. Nagy becsben tartottam őket, mindegyik mélyen bevésődött az emlékezetembe. Akkor is pontosan fel tudom idézni bármelyiket, amikor nincsenek a kezemben… Mirtse Zsuzsa írása
30
nov
Hétköznapi téboly
Pörgés van, Gáborom, haladunk tovább az úton, nem nagyon marad idő a nevek írásmódjára. Légy csak nyugodt, a kollégáim se figyelnek rá. Például van egy szerkesztőnk, aki még Szlovénia fővárosának nevét se tudja helyesen leírni, a j elől kihagyja az l-t. De ettől még simán szerkesztett egy könyvet Szlovéniáról… Zsille Gábor írása
28
nov
Lélek és levegő
Észrevétlen lélegzünk, mint ahogyan észrevétlen mozdulunk, nő a hajunk, nyeljük a vizet. Még nem ismerünk más bolygót, ahol számunkra élhető légkör van, oxigén, az élet feltétele. Örülünk a friss levegőnek, az erdei, hegyi ózondúsnak, kivéve, ha már olyan magasra megyünk, ahol ritkul, mint magas hegyóriásokon… Csanda Mária írása
27
nov
Nézőpont kérdése
November vége felé tartunk, tán ez az utolsó napja a vénasszonyok nyarának, csodálatosak a fények, a színek, tiszta a levegő. Fák és bokrok hullatják a leveleiket, sárgákat, barnákat, ha fának kellene lennem, platán szeretnék lenni, annak levelei csodálatosak, méretesek, formásak, a legszebb árnyalatokban pompáznak heteken keresztül… Király Farkas írása
26
nov
Kedves Mindenki!
Szerettem a levelezést? Hiányzik? Tulajdonképpen igen is, meg nem is. Mert ki a csoda szeret várni egyetlen válaszra heteket? Még az is bosszantó néha, ha csak órák múlva kapok választ. Inkább az a varázslat hiányzik, ami magát a levelezést körülvette… Lőrincz P. Gabriella írása
25
nov
Il libro del Cortegiano
Baldassare Castiglione gróf eltávozásakor V. Károly császár így sóhajtott fel: „Meghalt a világ egyik legkitűnőbb úriembere”. Mai időnk olykor alpárias és horzsoló írói modortalansága irányította figyelmem e különleges személyiség jelleme felé, aki a földi életet egyfajta kosztümös jelenlétnek, tudatos szerepjátéknak tekintette a bensőjében lezajló isteni átlényegülés eltussolására… Árkossy István írása
24
nov
Az admirálislepke útja
Szent András hava van, őszutó. Közeleg a negyedik évszak, a tél. Most, hogy megint csak szűkebbre nyithatjuk az ajtónkat, egyre többször jutnak eszembe a nemrég begyűjtött emlékek. Azokat csipegetem, szemezgetem, amikor éhes vagyok… Mirtse Zsuzsa írása
23
nov
Mire jó a mellbimbó?
Az utóbbi fél évben folytatott társalgásaim során rendre szóba kerültek a fordítóprogramok. Úgy látszik, ilyen időket élünk. A legkülönfélébb foglalkozású és életkorú emberek bizonygatják, hogy már nincs szükség hagyományos, vagyis időigényes emberi munkával készült fordításokra, mert sokkal egyszerűbb ráküldeni a szöveget egy fordítóprogramra… Zsille Gábor írása
21
nov
A zseniális anyag
– Feri, igaz, hogy valaha te sem drogoztál keményen? – kérdeztem volna saját magamtól életem nagy interjújában, ami majd a Nők kalapja című színes hetilapban fog megjelenni, várhatóan a közeljövőben… Gáspár Ferenc írása
20
nov
Dandájtábojnok
A kórházban nincsenek arcok. Maszkok vannak, fölöttük meg szemek. A szem ugyan a lélek tükre, az arc viszont a hangulat mutatója. Hangulat tehát nincs. Azaz mégis van: a kórházi maszkos emberek egy fokkal szomorúbbak, mint a B. – egy kelet-közép-európai főváros – utcáin ténfergő maszkosok… Király Farkas írása