Zsurnál
23
jún
Időkép
Mára bizonyság lett, hogy még a crô-magnoni ősemberkoponya gazdagodó szürkeállománya is lehet színváltós, miután az eklektikus világegyetemben minden megtörténhet, hisz minden kizárólag csak idő kérdése. Ám mit számít az idő ott, ahol van belőle bőven. És ami még akkor is lesz, ha egyébként már csak a semmi lesz… Árkossy István írása
22
jún
Fellegváraim
Minden csak utólag biztos. Biztos a Budai Vár, a szepeshelyi gótikus katedrális, a végtelenül igazságtalan és szomorú háborúk, a tavaly eltett eperlekvár. Biztosak a már megnyert csaták (ha utóbb el is veszítettem, akkor is), a falánk hódítások, az elengedések, újrakezdések. Minden, ami felépült, megtörtént, szétzúzódott… Mirtse Zsuzsa írása
21
jún
Kötött formában szabadon
A magyar költészetben a harmadik évezred elején is népszerű az időmértékes verselés. Ez voltaképpen nem meglepő, hiszen anyanyelvünk bámulatosan alkalmas rá. Mintha az örökbecsű ókori poéták kimondottan a mi – akkoriban még nem is létezett – szavainkhoz találták volna ki… Zsille Gábor írása
19
jún
Emlékek egy villanásra
Egy váratlanul felbukkant fénykép kapcsán elszabadul velem az emlékezésexpressz. Egyik dátum söpri félre a másikat, követel helyet magának a történetben. Csak éppen az említett fotó dátuma nem ugrik be. Segít a pillanat rögzítője, majd a napra pontosságban a „semmit nem felejtő” internet… Kovács katáng Ferenc írása
18
jún
Keringő afférok
A görög és a római mitológia roppant érdekes, tanulságos, és mind a mai napig kihat az életünkre, alakjai visszaköszönnek művészetben, tudományban egyaránt. Most egy kicsit Zeusz (más néven Jupiter) viselt dolgait szeretném megbolygatni, különös tekintettel mindenféle szerelmi kilengéseire… Király Farkas írása
17
jún
Eső
Biztosan megesett már sokakkal, hogy elege lett az esőből, nekem egyszer annyira, hogy szóltam az egyik kívánságműsor vezetőjének: amennyiben valaki az Add már, uram, az esőt! című dalt kéri, ne játsszák le a rádióban… Lőrincz P. Gabriella írása
16
jún
Hársvirág és kőmoha
Majd mindenkinek létezik a szíve tájékán egy ösvény, egy út, egy utca, de lehet sikátor vagy akár sugárút is, ami mára az emlékezés lélekzónáiban futó-kanyargó hajdani térszeletek egyfajta tükörképe, a kezdetben még csak vágyakkal és reményekkel, később már megpróbáltatásokkal, sikerekkel és bukásokkal is teleszórt világ mementójának birodalma… Árkossy István írása
15
jún
Ligetem szent fái
Barlangi patakon kell keresztülhaladnom a csónakommal. Egyetlen bejárata és kijárata van a barlangnak, a patak vize kristálytiszta, átlátszó. Sötét van, hiába süt odakint a júniusi, erőben lévő Nap fénye, csak a homlokomon lévő lámpa világítja meg a falakat… Mirtse Zsuzsa írása
14
jún
És tényleg nem
A fényképen látható szokványos szövegű, teljesen jellegtelen emléktábla Székesfehérvár történelmi központjában bújik meg, a Jókai utca 7. számú épület homlokzatán. Nem is értem, miért figyeltem fel rá múlt vasárnap… Ám ha már így történt, lefotóztam, és megpróbáltam ellenőrizni a valóságtartalmát… Zsille Gábor írása
12
jún
Für Elise
Hűvös tavaszi este volt. Ezt csak onnan tudom, mert az okostelefonom kijelzi, hány fokos a hőmérséklet odakint. A nyugodtnak mondható, csendes éjszakában egyszer csak megszólalt a Für Elise géphangja: valaki felkaputelefonozott. Későre járt, bátortalanul emeltem fel a kagylót. A vonal végén, odalentről egy fázós férfihang szólt bele… Lajtos Nóra írása