Zsurnál

A Kis-Duna holtága és annak egyik partszakasza fontos tere volt az életemnek több korszakomban is. Áttetsző rétegekként rakódnak egymásra az emlékek. Mindig azt látom, ami éppen történik, de sokszor megesik, hogy az emlékezet egy korábbi réteget is megmutat, bevetít… Mirtse Zsuzsa írása

Ha néhány önfeledt napra búcsút intek lakóhelyemnek, Budapestnek, azt az elvet követem, hogy megpróbálok terepszínűvé válni. Külföldön nem mászkálok térképpel a kezemben, Tallinnban észt étteremben étkezem, Zágrábban horvát nemzeti ételt rendelek és így tovább. A magyar vidéken időzve is az adott tájegység gasztronómiai sajátosságait fogyasztom… Zsille Gábor írása

Lement a Nap. Ujjaim közt lassan átpörögnek a napi gondok. Vonalkázom az irka lapjait. Szamárvezető, szokta volt Anyám mondani. Tótágast álló, kificamodott, jelzőkben, pátoszban botladozó szavak. Serceg a toll, a látható egyre láthatatlanabb… Kovács katáng Ferenc írása

Nincsenek dombok, nincsenek tereptárgyak, semmi sincs, ami lelassíthatná az északi szelet. Borzong a fű, a virág, kitartóan kapaszkodik szárukba-levelükbe megannyi ízelt láb. Elkap, felemel, röptet… Király Farkas írása

Megint eltelt egy év, íme, a százegyedik. 1920. 06. 04. a dátum, ami teljes egészében megváltoztatta nem csupán az országunk, de a nemzetünk sorsát is. A legifjabbaknak szinte már csupán mese, éljenek a világon bárhol… Lőrincz P. Gabriella írása

Mi mindenre képes a szem! A szem, ez a pótolhatatlan fénykapu, ez az élő optikai műremek, idegszál-struktúra, lélek-iránytű, ami, ha kedve úgy tartja, huncutul átejt, megtréfál, s jó, ha mindez csupán a játékos optikai illúziók jegyében történik, nem pedig valamiféle helyrehozhatatlan, szó szerinti félrelépéssel, tragikus botlással… Árkossy István írása

A nyarakat mindig nagyon vártam. Legfőképpen azért, mert több vizet lehetett látni, mint évközben, amikor nagyjából semennyit sem. Kint lenni a Kis-Duna partján, hajnalban kelni, várni, hogy a közelben lakó nagyobbacska fiú, aki gyámolítgatott engem, értem jöjjön, és magával vigyen a híd lábához horgászni… Mirtse Zsuzsa írása

Születésem előtt tizenöt hónappal, 1970 decemberében egy huszonhat éves kertészmérnök, Hibbey Lelle Zsuzsanna budapesti lakos a tizennegyedik kerületben, vagyis Zuglóban, az Ajtósi Dürer sor és a Népstadion út sarkán figyelmetlenül kelt át az úttesten, és egy nagy sebességgel érkező gépjármű halálra gázolta… Zsille Gábor írása

A grillcsirkés ízesítésű csipsz a fölösleges pénzkiszórás netovábbja, de ennél már csak az lenne fölöslegesebb, ha megenné az ember, mert nemhogy grillcsirke, de krumpli sincsen benne, csak az üres szirmok, melyek belül apró levegőbuborékok, a buborékokat pedig ízfokozók, állományjavítók és térfogatnövelők tartják össze. „Tán az „oriental salsa” lehet jó valamire”, mélázgatott Béla… Szilágyi-Nagy Ildikó írása

És akkor elvettétek mindazt, amit jónak láttatok. Szükségesnek. Én pedig lemondtam mindenről, amiről kellett, mert úgy tartottam helyesnek, ahogyan ti is. Nem senyvedtem meg nagyon a hiányt, mert nem a piacról élek – nem kellett bezárnom az üzletem, nem kellett elbocsátanom az alkalmazottjaim, nem kellett azon töprengenem, vajon holnap miből lesz kenyér az asztalon… Király Farkas írása