Zsurnál

…Szeretem nézegetni régi írók íróasztalait, dolgozószobáit, könyvespolcait, személyes tárgyait, amelyekkel körülvették magukat ott, ahol kiléptek a valóságból, és átléptek egy rejtelmes, titkos, második világba. Ahol a műveik születtek…
Mirtse Zsuzsa írása

Az irodalmi élet egy falu, méghozzá nem is túl nagy: bajosan lehet elbújni benne, szélnél sebesebben terjednek a hírek, és minden lakójáról tudunk (tudni vélünk) mindent. Még azt is tudjuk egymásról, amit el sem követtünk, ami meg sem történt. Bizony, szívesen pletykálkodnak a költők és az írók, de van rá kifinomult magyarázatuk…
Zsille Gábor írása

Alig pislákolt a lámpa fenn, magasan, az egykori Kendeffy főnemesi család boltíves palotájában, Kolozsvár Főterének déli sarkán, annak is egyik kapualj melletti tágas helyiségében, ahol akkoriban az UTUNK irodalmi-művészeti hetilap főszerkesztői szobája volt berendezve. Sötét idők sötét lenyomata a múlandóság tünedező memórialapjain…
Árkossy István írása

Egy floráriummal tértem haza tegnap a könyvtárból. Álltam a lift előtt, kezemben egy dönthető cukortartó üveg, fémfedéllel lezárva, benne egy apró, icipici kis kertecske. Olyan pici, ami elfér a tenyeremben…
Tallián Mariann írása

Irodalmi pályázók gyakran szembesülhetnek azzal az ijesztő, sőt első alkalommal legyűrhetetlennek tűnő feladattal, amit az űrlap egyik fontos címe állít eléjük: A megvalósítandó mű szinopszisa. Egy rutinos próza- vagy drámaíró, gondolom, még némi motivációt is kap az egyértelmű felszólítástól. […] Szívesen megmutatnám azonban annak az ifjú költőnek az arcát, aki legelőször szembesül a teendővel…
Farkas Wellmann Éva írása

…március tizenötödikén este csak elmentek a Most vagy soha című filmet megnézni. – Mikor néznénk meg, ha nem ma? – kérdezte az embert az oldalbordája, aki a jegyet megrendelte. Fel is tűzték a kokárdát rendesen, és beültek a filmre. A férfi már előre felkészítette magát, hogy negyedórával tovább fog tartani, mint amit elbír, de úgy gondolta, tizenöt percet még elvisel valahogy…
Gáspár Ferenc írása

Két árnyék ölelkezik a hófehér falon. Gömbölyded alakjuk lassan egymásba csorog. Bámulom a fehér falat, nincs rajta semmi, még csak egy aprócska folt sem, ami rólad mesélhetne. Fehér zaj vesz körül, buborékot húz körém, mielőtt elaludnék. Álmomban Jézussal találkozom, vérfoltos gyolcsban van és mosolyog…
Döme Barbara írása

Tavasztündér meztelen lábacskáinak gyöngéd lépései ébresztik a tájat, s nyomában virágzás ömlik végig a völgyeken. „A nők zsebkendője megtelik a szerelem náthájával…” – amint azt Szindbád mondta, s a férfiakban lázas gyöngeség ébred, amit nem csitíthat sem bor, sem étel, talán csak a hónapos retek. Tavasz, tavasz, szerelmes vagyok beléd, amióta élek…
Weiner Sennyey Tibor írása

…Valami különös tavaszi-megváltó illat öleli át a természetet. Egy-egy barkaág selyemkendőbe rejti bolyhos homlokát, majd egyszer csak megpattan a rügypikkely, és a téli álomból új életre kelnek a bimbózó csodák…
Lajtos Nóra írása

…Amikor itt a fájdalom, akkor az ember halni akar, halni kíván, mert a halál nem fáj, csak ami előtte van, ugyebár, akkor minden apróságért veszekszik, megkeseríti a körülötte élők életét…
Nagy Koppány Zsolt írása