Olvasat
Tallián Mariann
Elfelejtettük az arcukat. Azokét, akik valaha a legfontosabbak voltak nekünk. Szagok, illatok, fogak koccanása, hajszálak belegabalyodva az ujjaink közé. Egy mozdulat, és kinyílik egy ajtó a teraszra, kilépünk és kacagunk, az utcáról felkiabálnak. Sok lényegtelen emlékkép jut eszünkbe, ami atmoszférát teremt, amikor őrájuk gondolunk. De az arcuk nem, nem tudjuk rekonstruálni…
Tallián Mariann írása