Zsurnál

20
nov

A családról II. – Kerti levelek 56.

A barátait megválogathatja az ember, de a család adott. Ilyeneket szoktam mondogatni másoknak és magamnak is, amikor a családról esik szó. Mindig a család a legszebb és a legnehezebb lecke. Különösen a saját család. Másokét így vagy úgy elviseljük, de a sajátunk a legkomolyabb feladat…
Weiner Sennyey Tibor írása
18
nov

Orpheusz pillantása

Elfelejtettük az arcukat. Azokét, akik valaha a legfontosabbak voltak nekünk. Szagok, illatok, fogak koccanása, hajszálak belegabalyodva az ujjaink közé. Egy mozdulat, és kinyílik egy ajtó a teraszra, kilépünk és kacagunk, az utcáról felkiabálnak. Sok lényegtelen emlékkép jut eszünkbe, ami atmoszférát teremt, amikor őrájuk gondolunk. De az arcuk nem, nem tudjuk rekonstruálni…
Tallián Mariann írása
16
nov

Ha kirepül a madár

…tévhit, hogy a díszmadarak a kalitkát rabságként élnék meg. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a madarak kifejezetten szeretik és ragaszkodnak a kalitkáikhoz, és nem éreznek bennük emberi értelembe vett rabságot…
Acsai Roland írása
14
nov

November rózsái

…Meg kell találni a belső fényeket is, hogy minden tartalékunkat összeszedve virágot tudjunk még bontani magunkból. Éppen úgy, ahogy a kert teszi. Novemberben még ideje és tere van az utolsó, szimbolikus rózsáink kinevelésének…
Mirtse Zsuzsa írása
12
nov

Mátyás király a Duna jegén

Az olvasó néha úgy érzi, annyi marhaságot összeolvasott már a klíma megváltozásáról, hol arról, hogy elevenen megsülünk – ezt inkább az utóbbi tíz-húsz évben –, hol meg arról, hogy megfagyunk (szintén elevenen), hogy sok újat már nem tudnak neki mutatni. Mint aki a cirkuszban nőtt fel kigyúrt artisták és gyönyörű szép artistanők között, s napjában minden reggel az oroszlán ordítására ébredt: mit neki egy salto mortale…
Gáspár Ferenc írása
8
nov

Balázs Ferenc, aki nem költötte el ifjúságát

Unitárius lelkésznek, világcsavargónak, lapszerkesztőnek, társadalmi reformernek, népművelőnek, írónak és költőnek lenni – hogyan fér bele ennyi feladat harmincöt évbe? Balázs Ferenc ránk hagyta ezt a titkot. Az utána maradt nyomokat vizsgálva egy fiatalember eleven alakját látjuk, szinte magunk közül valónak érezzük őt…
Farkas Wellmann Éva írása
5
nov

A szerző és a moderátor

Azt hiszem, azért van jogom megírni ezt a szöveget, mert nagyon sokszor voltam meghívott (és elkényeztetett) szerző – de voltam párszor moderátor is, és állítom, szerzőnek lenni ezerszer jobb…
Nagy Koppány Zsolt írása
1
nov

Világítunk-e még?

A temetőgondozás, a sírok feldíszítése, mint megannyi szép hagyomány, valahogy egyre távolabb kerül a ma emberétől. Jól emlékszem, hogy gyermekkoromban ez is szerves része volt a család hagyományainak, és a körülöttünk élőknek is…
Lőrincz P. Gabriella írása
29
okt

Géricault

…Kétszáz éve, 1824-ben halt meg Théodore Géricault. Meglehet, hogy nem éppen a többség számára ismerős betűkombináció ez a név, bár fényesen jegyzett, rövid földi élettel küszködő, kolerikus hajlamú francia festő lényét idézi fel…
Árkossy István írása
25
okt

Határtalan magyar irodalom

Határtalan a magyar irodalom? Naná! Szatmártól a Muravidékig. Horvátországtól, Vajdaságtól Kárpátaljáig s a Felvidékig. Bécstől Oslóig, Rómától Münchenen át Stockholmig. Azon is túl az Óperenciás tengertől az Üveghegyen át Tündér Ilona csodálatos birodalmáig…
Kovács katáng Ferenc írása