Zsurnál

11
ápr

Márai Sándor születésnapjára

Hallgatni akartam – a cím kompromisszumos megoldás, ez ugyanis a kézirat első mondata. Kifejezi mindazt, amit Márai gondolhatott, ugyanakkor a mindenkori íróság metaforája. A jóslatok olykor beteljesülnek: Márai talán éppen így képzelte kéziratának későbbi sorsát, amiről naplójában azt írta, hogy „nem való külföldi olvasónak, még magyarnak sem külföldön”… Kontra Ferenc írása
10
ápr

Szeretettel ajánlom a könyvemet… magamnak

Lassan és viszonylag nehezen dedikálok, mert igyekszem mindenkinek valami személyeset írni a könyveimbe. Ostoba és oktalan gőgnek tartom, ha valaki csupán a nevét írja a címoldalra, hacsak nincs valami komoly baja – mondjuk nincsen karja vagy nincsenek ujjai… Nagy Koppány Zsolt írása
9
ápr

Mindentudás Egyeteme: A szerző

Tisztelt Érdeklődők! Induljunk ki abból a tudományos tézisből, hogy a szépirodalmi szerző egy mindenevő, bonyolult lelkű, átlagos testméretű, kifejlett öntudatú lény. Táplálkozása meglepően puritán – ám ha valamilyen ünnepségen jelentős mennyiségű ételhez jut, összezsugorodott gyomra hirtelen többszörös térfogatúra tágul, és elképesztő mennyiséget képes felfalni
… Zsille Gábor írása
7
ápr

Digitális inasok

Én ugyan ki nem mozdulok! − kacag az ismerősöm a telefonba, amikor mondom neki, hogy éppen bevásárolni készülök ide, a környékre. Aztán még le is szegényez, szegény én, mintha valami archaikus lelet lennék, itt ragadt, jogtalanul túlélő dinoszaurusz, aki élőlényekkel akar találkozni napi vadászatai során… Mirtse Zsuzsa írása
6
ápr

Egy kör a királlyal

Ötszázhuszonnyolc éve lett oda az igazság. Ha hinni lehet az öröknaptárnak, vasárnapra esett 1490. április 6., Mátyás király halálának napja. De mindegy is, hogy kedden vagy pénteken történt, a szomorú esemény a nép, az istenadta nép emlékezetében így rögzült: „Meg holt matias király s el költ az Igazsagh.” – ahogyan egy tizenhatodik századi iratban megfogalmazta a tollforgató… Király Farkas írása
5
ápr

Gyermekkorom kincsei

Minden háztartásban van egy konyhaszekrény, nincs ebben semmi különös. Ma is magam előtt látom. Felső, üvegezett részen bögrék és poharak sorakoztak. Bal szélen hosszú ajtó, amit ha kinyitottam, friss kenyérillat áradt szét az apró konyhában… Lőrincz P. Gabriella írása
4
ápr

Nomen est omen

Mindenben hiszek, ami tudománytalan, olyasmikben is, amit mások kifejezetten komolytalannak tartanak, mint amilyen a determináltság, a megérzés, a hasonlóság, a dèja vu, a véletlen, a számmisztika, a metafizika, a csillagképjegyek. Különösképpen vonatkozik ez a nevemre is… Kontra Ferenc írása
3
ápr

A referenciális olvasatról

Azt elég korán, szinte ösztönösen megtanulja minden olvasó, hogy a szerzőnek egy szavát sem szabad elhinni. Feltéve, hogy nem akarunk nevetségessé válni. Márpedig ritkán akarunk – esetleg udvarlás közben vagy gyereksírás-csendesítéskor: olyankor mindenre készen áll és képes az ember, de ez viszonylag ritka a könyvekkel kirakott életúton… Nagy Koppány Zsolt írása
2
ápr

A mélypont ünnepei 2.

Kedves Barátom, megígértem: időnként tudósítalak irodalmi életünk bozótosából, hogy tájékozott lehess az óceánon túl. Három hete Tölgyesi Hübrisz Tarhosról írtam, aki évek óta álneveken küldözget leveleket szerkesztőknek, érzelmileg zsarolva őket, közlésért kuncsorogva. Ezúttal egy sokkal egzaltáltabb irodalmi jelenségről szeretnék mesélni, akit úgy hívnak: Barta-Né Otília… Zsille Gábor írása
31
Már

Az ismeretlen határán

Tocqueville szerint az amerikai demokrácia voltaképpen bizonyos értelemben diktatúra. Nem tetszett neki például, hogy egy nép többsége bármit megtehet pusztán a többség jogán, mert úgy vélte, a teljhatalom önmagában véve rossz és veszélyes dolog. Ami pedig a leginkább zavarta Amerikában, az nem az ott uralkodó túlzott szabadság, hanem éppen a zsarnokság elleni biztosítékok csekély száma volt… Bene Zoltán írása.