Zsurnál

9
okt

Éljen a halott!

Mit is mondtál, honnan jöttél? Az hol van? Ahaa… Persze, hogy tudom, hol van, csak most nem jut eszembe. Nem, nem jártam ott, nem is fogok, nem megyek a hegyeken túlra, ott még kenyeret sem adnak, ha románul kérem. Egy hónapja volt ott a sógorom, tőle tudom… Király Farkas írása
8
okt

Rossz anya III.

Az első gyermek születését követően nem csupán egy új ember születik, hanem minden megváltozik. Történik egy testi változás, a gyermek az anya testéből táplálkozik, az ölelés átértékelődik, az anya az apában már nemcsak a szeretett férfit látja, hanem a gyermek apját is… Lőrincz P. Gabriella írása
7
okt

Ecsethelyzet

Hírlik, a legtöbb műterem miliője hordoz magában valamit a különleges helyeknek fenntartott szférák varázsából, már-már éteri titokzatosság honol benne, egyediség, merthogy afféle közegnek tekinthető, ahol olyan tettek válhatnak valóra, aminek véghezvitelére tán nem éppen minden földi halandó alkalmas… Árkossy István írása
6
okt

A halhatatlanság vesszőkosarai

A nagymamák törökmogyoróból is tudtak tortát sütni, somból, erdei szamócából pedig lekvárt készíteni. A fanyar birsből gyümölcssajt lett a püspökkenyérben, az erdei gombából néhányat kiszárítottak, porrá őrölve tölteléket fűszereztek vele. Minden, amit a Jóisten a fákról, bokrokról, avarszőnyeg közül kínált, átalakult a kezükben… Mirtse Zsuzsa írása
5
okt

A gyomron keresztül vezet az út

Ha a Duna vagy a Tisza mentén kirándulunk, Szegeden, Mártélyon, Baján, Pakson, netán Dunaújvárosban, akkor kézenfekvő, hogy jókedvre hangoló vacsoránkat egy halászcsárdában fogyasztjuk el. Az efféle éttermet a Tisza vagy a Duna gyöngyének is nevezhetjük… Zsille Gábor írása
3
okt

A béke méhe

Párizsba tegnap beszökött az ősz… negyvenkét éve jártam ott, és most, hogy itthon is hullnak a falevelek, elfogott valami roppant furcsa vágyakozás, az ifjúság, a szerelem és a város illata után. Látom magam, amint sétálgatok éjjel a Pigalle-on, köpködős Gauloises-t szívva, vagy a Concorde-on nappal, amint egy szál rózsát veszek… Gáspár Ferenc írása
2
okt

Nesze semmi, fogd meg jól!

Ó, te idei nyár, te páratlanul izgalmas évszak! Mennyi mindent tanultam tőled! Maszkot viselni a forróságban, lemondani kedvenc rendezvényeimről, kizárni életemből a közösségi közlekedést… Meg azt, hogy honnan mit szabad vásárolnom a világhálón… Király Farkas írása
1
okt

Rossz anya II.

Ki az anya? Az, aki gyermeket hordott a szíve alatt. Akkor is, ha az áldott állapot természetes vagy művi módon megszakadt. Ez a fajta anyaság inkább a testet érinti, hiszen nem ritka, hogy a nőnek a vetélés pillanatáig tudomása sincs a gyermekről, az sem ritka, hogy még gyermeknek sem gondolja a megfogant magzatot… Lőrincz P. Gabriella írása
30
szept

Az árból nem engedett

Picasso úgy nyilatkozott, egy mű annyit ér, amennyit fizetnek érte. Ennek az élet sem mond ellent, az alkotó személyének tisztelete elválaszthatatlan a mű/életmű népszerűségi fokától. Csakhogy az idők sodrában Justitia mérlegének igazságosztó nyelve nem mindig arra billent, amerre elvárták tőle… Árkossy István írása
29
szept

Aphrodité a páternoszterben

Sokáig féltem a fiúktól. Féltem a közeledésüktől, zsenge tolakodásuktól, és az előbb-utóbb kikerülhetetlen, rettegett kérdéstől, hogy nem akarunk-e járni. (Nem.) Egyrészt azért nem, mert kialakulatlanok és lükék voltak – igaz, magamat is ilyennek tartottam. Másrészt azért (nem), mert éppen soha nem volt szabad vegyértékem, lekötöttek egyoldalú rajongásaim… Mirtse Zsuzsa írása