Zsurnál

24
nov

Az admirálislepke útja

Szent András hava van, őszutó. Közeleg a negyedik évszak, a tél. Most, hogy megint csak szűkebbre nyithatjuk az ajtónkat, egyre többször jutnak eszembe a nemrég begyűjtött emlékek. Azokat csipegetem, szemezgetem, amikor éhes vagyok… Mirtse Zsuzsa írása
23
nov

Mire jó a mellbimbó?

Az utóbbi fél évben folytatott társalgásaim során rendre szóba kerültek a fordítóprogramok. Úgy látszik, ilyen időket élünk. A legkülönfélébb foglalkozású és életkorú emberek bizonygatják, hogy már nincs szükség hagyományos, vagyis időigényes emberi munkával készült fordításokra, mert sokkal egyszerűbb ráküldeni a szöveget egy fordítóprogramra… Zsille Gábor írása
21
nov

A zseniális anyag

– Feri, igaz, hogy valaha te sem drogoztál keményen? – kérdeztem volna saját magamtól életem nagy interjújában, ami majd a Nők kalapja című színes hetilapban fog megjelenni, várhatóan a közeljövőben… Gáspár Ferenc írása
20
nov

Dandájtábojnok

A kórházban nincsenek arcok. Maszkok vannak, fölöttük meg szemek. A szem ugyan a lélek tükre, az arc viszont a hangulat mutatója. Hangulat tehát nincs. Azaz mégis van: a kórházi maszkos emberek egy fokkal szomorúbbak, mint a B. – egy kelet-közép-európai főváros – utcáin ténfergő maszkosok… Király Farkas írása
19
nov

Kedves Akárki!

Volt időszak, amikor harminc levelezőtárssal büszkélkedhettem, közeliekkel és távoliakkal egyaránt; néhányan alig tíz kilométerre éltek tőlem, mégis leveleztünk. Akkor soknak tűnt ez a távolság, ma ezer kilométer sem számít. Sosem gondoltam, hogy ennyire összezsugorodhat a világ. Egyszerűbb lett és silányabb. A levelezésnek megvolt a hangulata… Lőrincz P. Gabriella írása
18
nov

Van titok

Caravaggio festőtechnikája a kimunkáltság mellett is kellően pasztózus vonásokat hordoz, vagyis testes festéknyomok jelzik az ecset haladási vonalát, ami kontúrozza, majd kitölti a formát. Jellegzetes sötét hátterű képén, amit még a fényes lakkozás is segített, ezért rajzolódhatott ki egy másik alakzat is, ami érzékelhetően nem annak a műnek volt a része… Árkossy István írása
17
nov

Képek a kútból

Születésünk pillanatától kezdve képek milliárdjait tárolja az agyunk. A zömük lesüllyed – és soha többé nem is kerül elő. Hogy mégiscsak tárolja őket az emlékezet, abból gondolhatjuk, hogy időnként felbukkan közülük egy-egy valahonnan egészen mélyről; bizonyos élmények, érzéki tapasztalások kapcsán újra láthatóvá válnak a számunkra… Mirtse Zsuzsa írása
16
nov

A legnagyobb gyűjtemény

Az ősidőkben, négy évvel az úgynevezett rendszerváltás után, egy hétköznap délután éppen a kedvenc időtöltésemnek hódoltam Pesten, a Múzeum körút egyik antikváriumában: könyveket nézegettem. Akkoriban sűrűn portyáztam a használt könyvek világában, tucatszám vásárolva ilyen-olyan műveket… Zsille Gábor írása
14
nov

Csókok és kövek elegye a világ

Egy antológiába kerestem kezdő, reményteljes ifjú alkotókat Skandináviából. Marte Huke verseit akkor még a norvég szerkesztők is alig ismerték. A bergeni egyetem bölcsészkarán végzett, majd egy Írásművészeti Akadémiára járt… Kovács katáng Ferenc írása
13
nov

Szabotázs

Barlangban fotózni tanulok éppen. Odabent sötét van, de nagyon. Azaz teljesen. Amikor eloltjuk a karbidlámpákat, úgy érzem, felborulok, ellebegek. Belém folyik a sötétség, darabjaimat maguk felé húzzák az üreg falai. Széttép a fotonok hiánya – ha elfogy a fény, elfogy a gravitáció is… Király Farkas írása