Zsurnál

27
okt

Falatnyi béke a fakapu mögött

A Börzsöny lábánál fekvő falut elhagyva a patakvölgy felé vesszük az irányt. Már az autóból látjuk a legelésző lovakat, kecskéket – alig várom, hogy elérkezzünk a fakapuhoz, és feltáruljon előttem a mesevilág. Pici időt tölthetek csak itt, de tudom, hogy ebből a kevésből sokáig töltekezni fogok…
Mirtse Zsuzsa írása
26
okt

Miről lehet mesét mondani?

…bármiről lehet mesét mondani, csak bölcsen mosolyogjunk vagy cinikusan vigyorogjunk a végén. Ezzel a válasszal persze egyelőre úgy vagyunk, mint Mátyás király meg az okos lány, aki hozott is, meg nem is…
Juhász Kristóf írása
24
okt

Gyűjtsd a vasat és a fémet…

Alsóban mi folyton énekeltünk. Ha egy idegen látogató kíséretében kopogás nélkül betoppant az igazgató bácsi, ugrottunk ki a padból, s a tanító néni intésére rázendítettünk, hogy: Sej, a mi lobogónkat... Majd visszaültünk a helyünkre, és hátratett kézzel kíváncsian vártuk, hogy mi fog történni…
Kovács katáng Ferenc írása
23
okt

Betolakodó

Kell a csend, a magány, az egyedüllét. Még akkor is, ha a néma napokat telepakoljuk zajszeméttel, buta beszéddel, locsi-fecsivel, csak hogy függőségünket kielégítsük. A szótlanság a traumák ízlelgetésének ad talajt, nyugvópontot. Az elmélyült feldolgozási folyamatban a némaság alatt zajlanak az igazi dolgok, feldolgozatlan kríziseink sikolyai…
Tallián Mariann írása
22
okt

Macskaságaim 5. – Prüntyőke

Vannak macskák, akik nyávognak, vannak, akik inkább hallgatagok, és van Prüntyőke. Ő éveken keresztül nem nyávogott. Amikor valamit szeretett volna, csak felugrott az ágyra, vagy bejött az ajtón, és ennyit mondott: prünty. Így rajta maradt a Prüntyőke név…
Lőrincz P. Gabriella írása
21
okt

Gyerekekről

…Jómagam ugyan rengeteg helyen jártam életemben, és mégis, ha vissza szeretnék emlékezni, akkor csak töredékek, összetört üvegcserepek bukkannak fel a mélyből. Egy kaleidoszkóp darabjai. Nem tagadom, jó volt, izgalmas volt minden utazás, de a legjobb az egészben mindig, ami örökre megmaradt, hogy a kedvessel együtt történt mindez…
Gáspár Ferenc írása
20
okt

Az ’56-os ruhatár

…A múltkor összevéreztem egy fehér köpenyt, miközben dolgoztam. Négyszázötven éve ruhatáros vagyok, hetven éve rendezgetem az ’56-os feliratú ruhatárat. Ezt megelőzően az 1848-as ruhatárat őriztem. Ott is volt kedvenc ruhadarabom, mint ahogyan itt is…
Döme Barbara írása
19
okt

A halálról – Kerti levelek 75.

…A tél közeledte mindig és minden élőlénynek egy próba az utolsó nagy télre, a halálra. Meghalni tanul a természet ilyenkor, de ebben a meghalásban a túlélés és az újjászületés gyakorlata is benne van. A természetben élő ember tudja, hogy a halál a természet része…
Weiner Sennyey Tibor írása
17
okt

Az éjszaka bivalyai

Amikor Misi kisfiú volt, a nyári délutánok Ázsiává délibábosodtak, és mozdíthatatlanul elnyúltak az emberszívek párnáin, akár egy kényúr. Bár az utakon akkoriban már inkább keleti márkájú autók és biciklik gurultak, az őshazából réges-régen idáig hajtott fekete bivalyok kísértetei még mindig ott fújtattak a dűlők kátyúi fölött…
Acsai Roland írása
16
okt

Florentin kalap

Erdélyben, Székelyudvarhely és Korond között, az erdő kellős közepén, hosszan, az út mentén gombát (és áfonyát, más szezongyümölcsöt) árulnak (nálunk, autóval elszáguldóknál) kevésbé szerencsés honfitársaink. Én sosem vásárolok tőlük, mert ezeknek nem a megvásárlása, hanem a begyűjtése az öröm…

Nagy Koppány Zsolt írása