kalmika

30
dec

Dsida Jenő: Élt valaha régen…

30
dec

A reneszánsz ember

Az ezer ránc szántotta arc, a lekonyuló bajusz vésődött recehártyánkba, s ha halljuk, olvassuk a nevét, Kalotaszeg jut eszünkbe. Kós Károly ez az ember, több mint ember, már-már mitológiai alak, ha tetteit és cselekedeteit vizsgáljuk, olyan érzésünk támad, hogy népmesét olvasunk, a mélyből felemelkedő, minden akadályt legyőző hős bajvívásainak vagyunk tanúi…
Hegedűs Imre János írása
29
dec

Fényességet küldeni az emberi szív mélységébe: ez a művész hivatása.

Robert Schumann
29
dec

Reviczky Gyula: A fény

29
dec

Félszfény

Egy amerikai filmben hallottam életemben először ezt a kifejezést. Talán nem is létezik, magyarul biztosan nem. Talán a fordító költői vénája izzott fel, amikor papírra vetette ezt a fordítást. Jól tette. A magyar nyelv kifejezőereje bőven megengedi ezt a kilengést. Értjük, miről van szó…
Tallián Mariann írása
28
dec

Ha az ünnep elérkezik az életedben, akkor ünnepelj egészen. […] Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.

Márai Sándor
28
dec

Somlyó Zoltán: A tisztaságnak fénylő ormán…

28
dec

Senki a bíbor seregekből – Emily Dickinson-átiratok

Szemelvények Halmai Tamás kötetéből
28
dec

Takarítás

A karácsonyvárás rendhagyó időszak minden évben, s nemcsak azért, mert ilyenkor menetrendszerűen igyekszünk egy kicsit jobb, igazibb valónkban megmutatkozni – magunk előtt is –, hanem azért is, mert ez egy út az ünnepig, valamiféle megtisztulás, elkészülés. És ez az utazás sokat mesélhet saját magunkról, a viszonyainkról és a világról, amelyben élünk…
Farkas Wellmann Éva írása
27
dec

Babits Mihály: Művész imája