kalmika

22
júl

Balassi Bálint: Adj már csendességet

22
júl

A szerzetes és a világutazó – Kerti levelek 52.

Él bennem egy szerzetes és egy világutazó, és nem tudok kettőjük között dönteni. Az egyikük olyan, mint Ryokan, a japán buddhista költő, aki szerzetesként élt egy falu határában, gyönyörű verseket írt, de megbotránkoztatta a falubelieket azzal, hogy ezek a versek főleg a szakéról és a szép nőkről szóltak, s arról, hogy még ezek is elmúlnak, mint a virágok virágzása…
Weiner Sennyey Tibor írása
21
júl

Reményik Sándor: Juan Fernandez

20
júl

Az igazi boldogságot […] a kemény munka és a mértékletes élet hozza meg.

George Orwell
20
júl

Kisfaludy Károly: Rejtett szó

20
júl

Egy tudomány története patákban és irományokban

…vajon tényleg ismerjük az állatokat? Nemcsak az emberhez való kapcsolódásukról van szó, hanem igényeikről, testükről és a hozzájuk kapcsolódó tudományokról egyaránt. Utóbbi mélyebb megismeréséhez remek terep az Állatorvostudományi Egyetem István utcai campusán található állatorvostudományi kiállítás is…
Somogyi-Rohonczy Zsófia írása
20
júl

A szabadság és az idő gépezetei

…Szabadságom egyik fokmérője az, hogy el tudom készíteni azokat a tárgyakat, amik körülvesznek. Pár éve jutottam el arra a szintre, hogy tudatosítom családtagjaimban: bizonyos kompromisszumok megkötése mellett (az egyenesekkel és derékszögekkel kissé hadilábon állok) soha többé nem kell hokedlit, asztalt vagy polcot vásárolniuk…
Juhász Kristóf írása
19
júl

Az ember sohase léphet ki önmagából, ezért nincs tárgyilagos művészet és tárgyilagos kritika. Be vagyunk zárva személyünkbe, mint életfogytig való börtönbe, s ez egyike legnagyobb nyomorúságunknak.

Móra Ferenc
19
júl

Ady Endre: Babits Mihály könyve

19
júl

Honnan veszem

Hogy honnan veszem a bátorságot, hogy mások könyveiről írjak, azt néha én is megkérdezem magamtól. Hiszen ismervén ismerek minden dühös véleményt, melyet a kritikusok, recenzensek ellen megfogalmaztak az idők során – ezek közül talán Cioran mondatai a legélesebbek, amelyek a naplójában olvashatók…
Nagy Koppány Zsolt írása