Zsurnál
16
febr
Kövek üvegben, szívben
Le akar szakadni, ezt határozta el végül. Hogy pontosan honnan, azt talán nem is tudta, nem hálóról, nem energiaforrásokról, inkább csak ösztönösen visszavágyott valami előző állapotba, ahol még közelebb van a föld, ahol az igen igen, a nem nem… Mirtse Zsuzsa írása
15
febr
Kinek a tulajdona?
Kétpólusú lesz a jövőben hazánk időjárása, nyilatkozta január elején az egyik legismertebb honi meteorológus. Vagyis a Kárpát-medencében megszűnik a hagyományos, négy évszak szerinti világ, amelyben tavasz, nyár, ősz és tél váltogatta egymást… Zsille Gábor írása
13
febr
Siratóének
Nincsenek szavaink, nincsenek hozzád illő, hozzád méltó szavaink, Farkas Árpád, testi elmúlásod miatti fájdalom bénít, csak a te visszhangos, zengő palotádban bolyongva szedegethetünk össze annyi szótöredéket, szómorzsát, amikből a fölszakadó siratóéneket összerakhatjuk… Hegedűs Imre János írása
12
febr
Kísérleti forgatókönyv
Éjszaka közepén felriadok, hogy a szobában halk, ütemes ropogás hallatszik, valami ilyen, hogy: hrap, hrap, hrap. Mint mikor a hó ropog a láb alatt mínusz húszfokos hidegben. Láttam, hogy talán mégse a tévéből jöhet ez a hrap, hrap, hrap, mert ott adásszünet van… Király Farkas írása
11
febr
Vezérfonal
A vezérfonal kifejezetten alkalmas arra, hogy érezzük, nemcsak magunkért, hanem másokért is felelősséggel tartozunk. Irányt mutat, de önállóságot enged, egyszerre ad szabadságot és biztonságot… Lőrincz P. Gabriella írása
10
febr
Danse Macabre
A haláltánc motívum, mint allegorikus maszkba bújtatott középkori műfaj, az élők figyelmét volt hivatott ráirányítani az elkerülhetetlen elmúlásra, a földi élethatár létező valóságára. Emberi csontvázak rajzolatai jelentek meg a korabeli képeken, hogy pirkadatig tartó táncba vigyék az öröklétbe készülőket vagy az oda eltávozottakat… Árkossy István írása
9
febr
Fehérkavicsos napok
Megint ugyanabban a villamosmegállóban áll, ahol mindennap öt óra körül. Fullasztó idő van, és mintha a nyakát is szorongatná valami láthatatlan, nyirkos kéz. Aztán egyszer csak nyomasztó felismerése támad: egyre kevesebb emléke van a napjairól… Mirtse Zsuzsa írása
8
febr
A boldogító nem
Legutóbbi tárcámban arról értekeztem, hogy bizonyos kulturális intézmények és szervezetek újabban a megbízási díjról mélyen hallgató felkéréseket, sőt szerződéseket küldenek, és a záró bekezdésben arra buzdítottam kiváló pályatársaimat, hogy az ilyen inkorrekt ajánlatokra mondjanak nemet. Eme álláspontom időközben jottányit sem változott. Hanem tovább is van… Zsille Gábor írása
23
jan
Igazság és Hamisság
Egyik – ősi gyökerű – népmesénkben az Igazság és a Hamisság elindul, hogy bejárják együtt a világot. A Hamisság azzal mutatja meg lényegét, hogy útközben bátran elfogyasztja az Igazság ennivalóját, de amikor annak már egy morzsányi kenyere sincs, csak azzal a feltétellel ad neki a sajátjából, ha cserébe kiszúrhatja az Igazság mindkét szemét… Mezey Katalin írása
22
jan
Fagyöngy, szélbeszédek
A dombon zsibongó siserahad, szánkózik kicsi és nagy, inkább kicsi, sikoltozva csusszannak, sokuk életében először szánkózik, és senki nem tudja, mikor és hol fog legközelebb, már kisütött a nap, olvad a hó… Király Farkas írása