Zsurnál

20
jan

Újrarajzolni a világot

…Másolás során valami már meglévőt ismétlünk meg, látszólag a teremtés gesztusa nélkül. Pedig sokkal több és mélyebb ennél, nem egyszerű utánzás, hanem a megértés bölcsője is…
Mirtse Zsuzsa írása
19
jan

Terek

Nehéz eldönteni, melyik állapotban könnyebb közel kerülni halhatatlan lelkünkhöz, vagy legalábbis az örökkéválóság fölfoghatatlan igézetéhez… A tél hidegében és sötétjében, mikor a testünk folyamatos figyelemre, vitaminpótlásra, rendes ruhára, mikuláscsomagra szorul? Vagy a nyár önfeledtségében, amikor azt csinálunk a testünkkel, amit akarunk…
Juhász Kristóf írása
17
jan

Az utolsó luddita naplója – 5.

…Este a tükör nem éppen engem mutatott. Nem is valaki mást – engem, de valahogy később. Egy árnyalattal idősebben, egy szemvillanással távolabbról. Volt valami a tekintetemben... mintha nem találnám, amit keresek…
Király Farkas írása
16
jan

Éteri hangok 4.

…Volt valami nyugtalanító ebben a havas tájban. Itt sosem járt vendég. A hó emberlépésektől érintetlen maradt. Az erdő szélére költöztek annak idején, hogy ne zavarja a gyakorlás, a zenehallgatás a szomszédokat. Az igazság azonban a hegedűművész természetében rejlett, ugyanis nem tudott alkalmazkodni senkihez…
Tallián Mariann írása
15
jan

Generációk találkozása

A kétezres évek elején már éppen hazafelé készülődtem egyetemi városomból, az utolsó életvitelszerű hónapokat igyekeztem nosztalgikusan-búcsúzóan kihasználni, amikor egy apró, személyes kéréssel szólított meg egy ismerősöm: át kellene adni egy kisebb csomagot valakinek, egy írónak, az egyetem felé éppen utamba esik…
Farkas Wellmann Éva írása
14
jan

Pillanatkép a jövőből

A jobb oldalamon alszom újabban, pedig ez nálunk a fal felé fordulást jelenti, noha gyerekkoromban megszoktam, hogy bal oldalamon alszom, mert az ágy akkor is így volt felállítva, az ablakon bejövő fény miatt, és mivel féltem a Grimm-mesék ördögeitől, azt képzeltem, ha nem védem a hátam a falnál, hanem szabadon hagyom a szoba rettentő nagy tere felé fordulva, akkor felkínálom azt a gonosznak…
Gáspár Ferenc írása
13
jan

Rizpa passiója

Íme az asszony: Rizpa, aki halott fiait saját testével védte a dögevőktől, aki tehetetlenül nézte, hogy gyermekei mások bűnei miatt lógnak, és hosszú ideig el sem temethette őket. Asszony, túl a háborún, túl az életen. Ki segít ma Rizpának? Ki ölel rá egy másik életet?…
Döme Barbara írása
12
jan

A színházról – Kerti levelek 67.

Vitába keveredtem egy barátommal, aki azt mondta, hogy „a színház felett már eljárt az idő, az emberiség meghaladta a színházat, és semmi másra nem szolgál, csak néhány ember ripacskodásának kiélésére”. Ismerhetsz már annyira, hogy gondolhatod: ezután bontakozott ki a vita…
Weiner Sennyey Tibor írása
10
jan

Tacepao

A Duna felett tiszta az ég. A napot még eltakarja a Gellért-hegy a Citadellával. Ellenirányból fáktól takarva vaku villanófénye? Öblös dörmögés követi. Egymás után több is. Mintha távoli lőgyakorlat nehézágyúi felelgetnének egymásnak. Vagy mintha hanglabdával passzolgatnának a Budai-hegyek. Pattog lankáikon oda-vissza a labda…
Kovács katáng Ferenc írása
9
jan

Utólagos engedelem

Számtalan megjelenési formája van az aljasságnak: ha például egy kisstílű, velejéig rosszindulatú és gonosz edző vagy tanár ok nélkül, öncélúan és kéjjel bántja a gyermekedet… az igen előkelő helyen áll a bosszúlistán. De rögtön nyomba utánuk ott van az utólagos engedelem…
Nagy Koppány Zsolt írása