Zsurnál

13
okt

A hal néz

…Valóban a mi gyönyörűségünkre volna teremtve az egész mindenség? Amikor a Jóisten kiadta a vízfelelős alvállalkozó angyaloknak a vízalatti világ genezis-penzumát, akkor ők csak a maguk örömére játszódtak, vagy már előre tudták, hogy az emberiség évmilliók múlva akváriumot fog építeni?…
Juhász Kristóf írása
11
okt

Virágábécé

Hány gondolat, hány lélekrezdülés keletkezik bennünk, ha a Kertre gondolunk! Arra a Kertre, amelyet az első emberpár elveszített, s amelyet mi, gyarló utódok konok kitartással vissza akarunk perelni, utánozni szeretnénk a teremtést. Meddő és reménytelen a küzdelem, mert ami tökéletes, az utánozhatatlan…
Hegedűs Imre János írása
10
okt

Gondolatok egy hangfelhőre

A hangom úgy változik, kénye-kedvére, mintha meg akarna szólítani. Üzenni nekem valamit. A hang ugyanis olyan, mint egy maszk. Felveszem, leteszem. Játszom vele. Eltakar, kitakar. Én és a hangom viszonya függő kapcsolat. Nélküle üres vagyok, mondhatnám, kongó érc…
Tallián Mariann írása
9
okt

Milyen is egy macska?

Ha bármikor az életed során eljutsz abba az illuzórikus állapotba, hogy azt érzed, nagyjából rendben mennek a dolgok, kialakítottál megbízható rutinokat, működik az élet, és irányítod az apróbb körülményeket is, nos, akkor valószínűleg nem kell már sokáig várnod, hamarosan megérkezik hozzád a macska…
Farkas Wellmann Éva írása
8
okt

Itt van az ősz…

…Kikapcsoltam a tévét, a rádiót, a laptopot, sőt. Felkaptam a modemet, amin bejön a net, és a földhöz vágtam. Aztán elővettem a nagykalapácsot, és tönkrevertem a mobilomat. Ne legyen már olyan okos. Ekkor szállt le az angyal hozzám. A kert közepébe szállt, ki sem tudtam volna kerülni…
Gáspár Ferenc írása
7
okt

Hegedűre írt szerelem

Se hang, se szó, csak a csend. Valami kimondatlan lóg a sarokban felejtett pókfonálon, meg egy születni készülő halvány mosoly. Kutyanyál a padlón, belebámulok. Őket látom tükröződni benne. A tegnapi párt, akiket a parkban láttam…
Döme Barbara írása
6
okt

Az otthonról – Kerti levelek 60.

Ha az ember már veszítette el otthonát, akkor érti meg igazán, hogy az otthon mennyire fontos, értékes, mennyire nem evilágról való valami, s mégis mennyire gyakorlatias, anyagi és szellemi egyszerre, mennyire nehéz megteremteni, s mennyire könnyű mégis: hogy az otthon végső soron nemcsak ház, lakás, szobák, bútorok, komfort, hanem valami más, valami több is…
Weiner Sennyey Tibor írása
4
okt

Az utolsó luddita naplója – 1.

Ma úgy döntöttem, újra kézzel fogok írni. Nem azért, mert ez hatékonyabb volna – sőt. A tinta lassan szárad, a papír horpad, a betűk görbülnek, ha remeg a csuklóm. Mégis: ez az egyetlen eszköz, ami nem rögzít rólam semmit, amit ne én engednék meg…
Király Farkas írása
3
okt

Ágyban, párnák közt

Olyan világ lett, hogy az ember lassan semmi másra nem vágyik, csak arra: ágyban, párnák közt halhasson meg – ráadásul, ha kérhet még egy dolgot, ilyen sok mindent az Úrtól (nem, persze, hogy nem kérhet, de tegyük fel, csak a játék kedvéért, hogy esetleg mégis): ne kamerák előtt. Mert oda jutottunk, hogy lassan mindenki halála kamerák előtt zajlik…
Nagy Koppány Zsolt írása
2
okt

Nagy fa, apró fejsze

Két olyan dologhoz fogtam hozzá mostanában, amikről tudom már az elején, hogy nem lesz egyszerű. Bár nem célom űzni a kihívásokat, kalandokat sem hajszolok – vagy meguntam, vagy csak elég volt belőlük. Jobb szeretem a nyugodt, békés, előre jól kiszámítható történéseket…
Lőrincz P. Gabriella írása