Zöld

Dr. Hangay György kutató, muzeológus, entomológus, természettudományos ismeretterjesztő, a Sydney-i Australian Museum főpreparátora és a kiállítási osztály projekt menedzsere volt nyugdíjazásáig, szobrászként és festőművészként is ismert. Kalandos életútja kapcsán az ausztrál természetvédelemről is beszélgettünk.
Mirtse Zsuzsa interjúja

Szente Anita múzeumi munkatárs, író, papír- és bőr-restaurátorművész szakos hallgató. Első kötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában 2021-ben jelent meg Blues, libabőr és köntös címmel. A titokzatos novellákban a szerző szakít az újszentimentalista természetbálványozással.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja

Az állatok (köztük a kutyák) védelmének és tartásának mai magyar szabályozása igen komplex. A törvény célja az állat védelme mellett az ember felelősségtudatának fokozása…
Gerzsenyi Gabriella írása

Murányi Sándor Olivér író, harcművész, népi táncos. Székelyudvarhelyen született, jelenleg kétlaki életet él: a Szentendrei-szigeten, Surányon és szülővárosa közelében, Homoródfürdőn lakik. Legutóbbi prózakötete Folyamtánc címmel jelent meg. Egész életében aktív szerepet játszott a mozgás: gyerekkora óta néptáncol, karatézik, lovagol, horgászik. Egyike azon magyar íróinknak, aki a leginkább otthon van a természetben.
Kovács Dániel Gábor interjúja

A legnagyobb közhelyek egyike, hogy olyan korban meg társadalomban élünk, ahol az információ és annak testi hordozója, az inger a minden. Egyetlen nap alatt annyi inger (és általa információ) rohan el felfogószerveink előtt és az agyunkban, amennyit a jelenkort megelőző történelmi korokban élő egyszerű embernek egy egész élet alatt volt lehetősége megtapasztalni…
Hegyi Damján írása

A hidegháború végével a tudományos fantasztikus művek, a sci-fi mutációjaként nyert egyre nagyobb teret magának, majd az ezredforduló után, a mind fenyegetőbb ökológiai krízisben vált különösen népszerűvé a cli-fi, vagyis a klímafantasztikum/klímafikció műfaja…
Smid Róbert írása

Ha olyan lényeket veszünk szemügyre, mint az egyes cápafajok, mindenképpen érdemes föltenni a kérdést: miért is félünk tőlük? A jelenség mélyén azt a fajta félelmet találjuk, amit a krokodilok, aligátorok, mérgeskígyók vagy nagymacskák esetén. Az európai ember számára ezek a lények nem képezik a hétköznapi tapasztalat részét, ahogy az a környezet sem, ahol élnek…
Sarnyai Benedek írása

Temesi Apol textiltervező-művész és nyersanyagkutató. Művészettörténet szakon kezdte meg tanulmányait, amivel párhuzamosan egy női szabó képzést is elvégzett. Ott találkozott először a textillel mint nyersanyaggal és önkifejezési formával. 2014-ben, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterdiploma-védésének évében zárták be az utolsó szövőgyárat Magyarországon. Mit kezd az ember egy friss diplomával és egy halott iparággal?
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja

Július harmadika 2008 óta zacskómentes világnap, ám csak az utóbbi évtizedben kezdtük a felhalmozódó „nájlonszatyrok” problémáját a hétköznapokban is komolyan venni. A műanyag zacskó roppant kényelmes, ezért a kivezetési kísérletek egyelőre akkor tűnnek sikeresnek, ha a műanyagok helyett a kereskedő felkínál biológiailag lebomló anyagból készült táskát…
Szilágyi-Nagy Ildikó írása

Bakó Botonddal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces-zoológiai szakreferensével beszélgettünk Az év emlőse: a törpeegér kapcsán a rágcsálók megítélésének változásáról az elmúlt fél évszázadban.
Mirtse Zsuzsa interjúja