ZsurnálHajbalzsam
Tizenéveim végén, de még bőven a húszas éveimben is volt néhány reklám a tévében, amelynek vázlatosan ez volt a szerkezete: elhangzott, hogy milyen gyönyörű hajad lesz, ha a bizonyos, x vagy y nevű terméket használod, és a vége, mintegy csattanóként: sampon és hajbalzsam, egyben…
Farkas Wellmann Éva írása
ZsurnálNamaste!
Január vége felé lassan elfelejtjük a karácsonyi vásárlási lázat, az ünnep előtti rohamot, a fölösleges ajándékokat is visszacseréltük már. Lelassulunk, mintha most lenne advent, nem decemberben. Nem kapkodunk a vásárlással, legfeljebb unottan nézzük a kirakatokat: mi az, amit még megvehettünk volna, ami elmaradt?…
Gáspár Ferenc írása
ZsurnálÁrnyékvárók
Apró szemei egészen mélyen ülnek, kicsi bajuszt és katonai sapkát visel. Himbálódzik a falon: tik-tak, tik-tak. Egyszerre mozdul a kakukkos óra mutatójával – a kép, amelyen nagyapám látható, miután hazatért a második világháborúból. Anyám már beszélt, mire nagyapám hazaért…
Döme Barbara írása
ZöldBalaton – a magyarok tengere
A köztudatban élő, kissé túlzó, ám annál kedvesebb mondás szerint Magyarország határait egykor három tenger mosta. Petőfi Sándor költői sorai óta él ez a képzeletbeli földrajz, melyben a magyar múlt dicsősége hullámzik a sorok között. A valóság persze jóval prózaibb…
Kovács Dániel Gábor írása
ZöldHol vannak a sziget határai?
Micsoda furcsa kérdés ez itt a címben – gondolhatjuk –, hiszen egyértelműen kijelöli bármely sziget határát a víz, mely véget vet a szárazföldnek. Igen ám, de vajon nem tartozik-e ugyanúgy a szigethez a partra ki-kicsapó víztömeg, amely egyszersmind formálja is a rajta úszó földdarabot?…
Smid Róbert írása
Zöld„…nekünk kell hozzájuk alkalmazkodnunk”
Dalmáti Gábor több mint 35 év hazai és nemzetközi tapasztalatát – köztük 18 évnyi hüllőházi munkáját a Pombia Parkban – sűríti össze legújabb könyvében. A terrarisztika kézikönyve kezdőknek és haladóknak című kötetben a természetes tartás, a fajok együttélésének elvei, az etikai kérdések és a balesetvédelem új szemszögből jelennek meg – ezekről beszélgettünk a szerzővel.
Mirtse Zsuzsa interjúja
Kaleidoszkóp„A Zagyva-Tisza körüli táj ma is tápláló gyökerem”
Serfőző Simonnal Borbély László beszélgetett
PremierÉjszakai kertész
Szemelvények Kemsei István verseskötetéből
Napi klasszikusEdgar Allan Poe: Helénhez
Gáspár Endre fordítása
Csillagvizsgáló
A legismertebb mitológiai jós az ógörög legendákból ismert Teiresziasz volt. Vakságát annak köszönhette, hogy véletlenül meglátta a szűz istennőt, Pallasz Athénét, amikor az meztelenül fürdőzött, s ezért az istennő vaksággal sújtotta. A ragyogó isteni test talán már önmagában is árthatott az emberi szemnek – ahogy a napba nézni sem tanácsos. Ugyanakkor a vakság megnyit egy utat a belső képek áradásának. Ha homályban marad a csalóka külvilág, a fényesebb, az igazabb világ könnyebben feltárul ama részünknek, melyet harmadik szemnek neveztek a régiek.
CsillagvizsgálóPetőfi Sándor csillagai
1823. január 1-én éjfélkor, éppen újesztendőre virradóra, Kiskőrösön született meg a költő…
MacskakörömA világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.
Márai Sándor











Feliratkozás!