Zsurnál
31
okt
Az emlékezés viaszcseppjei
Az emberi élet történetében mindig is valamiféle miszticizmus lengte körül a halált. A halál az a végső megsemmisülés, elmúlás, pusztulás, enyészet, exitálás, megszűnés, eltávozás, amit az agyunkkal már felfogni képtelenek vagyunk. Egy másfajta tudatállapot, amelyben automatikusan megszűnik az idő és a tér kategóriája… Lajtos Nóra írása
30
okt
A megoldás részének lenni
Nyolcadik napja hegesztik a villamossíneket a társasház előtt. Nehezen megy, kanyarodik az út, kanyarodik a pálya is, a munkások nem mindig tudják, hogy mivel mit tegyenek, az acélsín nem gyurma, nehéz megmunkálni. Állnak, bámulnak, kilencen mappával, egy a kapával… Király Farkas írása
29
okt
Érzékenyítés
Az érzékenyítés szó mostanában egyre divatosabbá vált, ahogy arra múlt pénteki tárcájában Király Farkas is rámutatott. Érzékenyíteni kell. Önmagában az, hogy valamit kell csinálni, számomra eléggé taszító dolog, az pedig, hogy nem rávilágítunk, nem bemutatunk, hanem rájátszunk egy érzelemre, kissé erőszakosnak tűnik… Lőrincz P. Gabriella írása
28
okt
Vasari, pro/kontra Cellini
Bevallom, engem az egzakt, megtörtént események újra vetítése ragad magával, a fikció bizonytalanságának, esetlegességének forgatókönyve mindig is hidegen hagyott. Így aztán nem tűnhet különlegesnek, ha két olyan ma is érdekfeszítő irományt idézek, ami, ha nem létezne, erősen hiányos filmkockákat láthatnánk peregni az időgépben… Árkossy István írása
27
okt
A remény természete
Október vége felé járunk, Mindszent havában. Ez a hónap küszöb, határsáv is: el kell csomagolni azt, amit a tél megrongálhat, és azt is, ami nem véd a hideg ellen. Előkerülnek a kabátok, fűteni kezdünk: kívülről hozunk be meleget a világunkba. Készülünk a télre… Mirtse Zsuzsa írása
26
okt
Mindig van tét
1918-ban Lengyelország százhuszonhárom év után visszanyerte függetlenségét. A lengyel labdarúgó-válogatott 1921 decemberében Budapesten, a magyar csapat ellen játszotta az első nemzetközi mérkőzését… Zsille Gábor írása
24
okt
A kilencvenhatodik év
Anyósom kilencvenhat éves. Tíz napja nálunk lakik, mert túladagolta a vérhígítóját. Elfelejtette, hogy már bevette a napi adagját, és még beszedett belőle néhányat. Belső vérzés, rohamkocsi a Jánosba. A kórházban aztán kicsit helyrefoltozzák – infúziót kap meg új gyógyszereket –, és gyorsan kiadják nekünk… Gáspár Ferenc írása
23
okt
Az utolsó kettő
Sok szó esett mostanában az érzékenyítésről, gondoltam, csatlakozom én is lassan e nemzeti, de inkább nemzetközi sporttá vált műfajhoz. Töprengtem jó sokáig azon, hogy mire is érzékenyítsem az erre fogékony olvasókat. Csak az Oxfordi Egyetemig kellett virtuálisan elsétálnom, ahol az orrszarvúk termékenyítési projektje zajlik… Király Farkas írása
22
okt
Jelenség
Ülök a metrón, a buszon, villamoson, vonaton, látom, ahogy az emberek félnek. Vagyis csak próbálom a szemükből kiolvasni, mert az arcukat maszk takarja. Takarja az enyémet is, a szememet látják csupán. Néhányan a tekintetüket még akkor sem emelik fel, ha épp átlépnek valakin, vagy valami figyelemfelkeltő dolog mellett haladnak el… Lőrincz P. Gabriella írása
21
okt
Orgonavirágzás
Ma is hallom, ahogy Bach D-moll toccata és fúgájának szívet-elmét megérintő akkordjai júniusi hársvirágzáskor vagy visszatérő őszi orgonaestek ünnepélyes pillanataiban betöltik a legendás kolozsvári Farkas utca gótikus csarnoktemplomának, e kiváló akusztikájú, hangversenyteremnek is beillő szakrális térnek minden zugát… Árkossy István írása