Zsurnál

16
ápr

Hubay 100

Egy életen keresztül egyéniségnek maradni, egy karaktert hűségesen hordozni roppant nehéz, embert próbáló feladat, és csak keveseknek sikerül. A Kossuth-díjas drámaíró, Hubay Miklós (1918–2011) e szerencsés kevesek közé tartozott… Zsille Gábor írása
14
ápr

A vers, személyesen – Versmaraton 2018

– Nem lehetne halkabban? – szólt hátra fojtott hangon a közönség soraiból egy hölgy a televíziós kamerát kezelő férfiakhoz, akik belefeledkeztek a magánjellegű beszélgetésükbe. – Ezek meg se hallják, amit mondok… Kérem, hahó! Túl hangosak, nem lehet érteni maguktól semmit, pedig mi a versekért vagyunk itt… Bíró Gergely írása
13
ápr

Nyugodt, mint a kő

Az ásványok passzívan képviselik a természetet a természettelenségben. Például gyakorlatilag soha nem kell megetetnem a baritot, és valószínűleg az ametiszt sem fog szomjan halni a közeljövőben. S ha egy nagyobb kalcit aláveti magát a polcról, és becsapódáskor kettétörik – nos, egy kő helyett immár két kő birtokosa leszek. Hát nem gyönyörűen megnyugtató?… Király Farkas írása
12
ápr

Húsvét után húsvét

A magyar-ukrán határon tömeg. Nem olyan hétköznapi, hanem a szokottnál is sokkal nagyobb. Ahhoz már hozzáedződtünk, hogy egy vagy két órát várakozunk, de ünnepekkor akár öt óra is eltelhet, mire átkelünk egyik országból a másikba… Lőrincz P. Gabriella írása
11
ápr

Márai Sándor születésnapjára

Hallgatni akartam – a cím kompromisszumos megoldás, ez ugyanis a kézirat első mondata. Kifejezi mindazt, amit Márai gondolhatott, ugyanakkor a mindenkori íróság metaforája. A jóslatok olykor beteljesülnek: Márai talán éppen így képzelte kéziratának későbbi sorsát, amiről naplójában azt írta, hogy „nem való külföldi olvasónak, még magyarnak sem külföldön”… Kontra Ferenc írása
10
ápr

Szeretettel ajánlom a könyvemet… magamnak

Lassan és viszonylag nehezen dedikálok, mert igyekszem mindenkinek valami személyeset írni a könyveimbe. Ostoba és oktalan gőgnek tartom, ha valaki csupán a nevét írja a címoldalra, hacsak nincs valami komoly baja – mondjuk nincsen karja vagy nincsenek ujjai… Nagy Koppány Zsolt írása
9
ápr

Mindentudás Egyeteme: A szerző

Tisztelt Érdeklődők! Induljunk ki abból a tudományos tézisből, hogy a szépirodalmi szerző egy mindenevő, bonyolult lelkű, átlagos testméretű, kifejlett öntudatú lény. Táplálkozása meglepően puritán – ám ha valamilyen ünnepségen jelentős mennyiségű ételhez jut, összezsugorodott gyomra hirtelen többszörös térfogatúra tágul, és elképesztő mennyiséget képes felfalni
… Zsille Gábor írása
7
ápr

Digitális inasok

Én ugyan ki nem mozdulok! − kacag az ismerősöm a telefonba, amikor mondom neki, hogy éppen bevásárolni készülök ide, a környékre. Aztán még le is szegényez, szegény én, mintha valami archaikus lelet lennék, itt ragadt, jogtalanul túlélő dinoszaurusz, aki élőlényekkel akar találkozni napi vadászatai során… Mirtse Zsuzsa írása
6
ápr

Egy kör a királlyal

Ötszázhuszonnyolc éve lett oda az igazság. Ha hinni lehet az öröknaptárnak, vasárnapra esett 1490. április 6., Mátyás király halálának napja. De mindegy is, hogy kedden vagy pénteken történt, a szomorú esemény a nép, az istenadta nép emlékezetében így rögzült: „Meg holt matias király s el költ az Igazsagh.” – ahogyan egy tizenhatodik századi iratban megfogalmazta a tollforgató… Király Farkas írása
5
ápr

Gyermekkorom kincsei

Minden háztartásban van egy konyhaszekrény, nincs ebben semmi különös. Ma is magam előtt látom. Felső, üvegezett részen bögrék és poharak sorakoztak. Bal szélen hosszú ajtó, amit ha kinyitottam, friss kenyérillat áradt szét az apró konyhában… Lőrincz P. Gabriella írása