Zsurnál
23
márc
A nő, aki börtönbe festette magát
Zehra Doğan törökországi kurd művész és nő. Huszonöt évesen tartóztatták le, két évet és kilenc hónapot kapott, mert posztolt a fészen egy festményt. Megfestett ugyanis egy fotót, ami a szír határ melletti városban, Nuszajbinban készült. A fényképen jól látszik, mi maradt a többnyire kurdok és jazidik lakta város egy részéből, miután a török hadsereg lerohanta… Király Farkas írása
22
márc
A költő is ember, az író is az
– Könnyű neked, csak írogatsz egész nap, aztán meg jól megfizetnek. – Anya, neked nem volt sosem igazi munkád? – Ezért fizetnek neked?… Lőrincz P. Gabriella írása
21
márc
Búcsú a birstől
Az egyik drámasorozatban az epizódok végén megjelennek a fényben, akik éltek, engem mindig megragad, mert a legképszerűbb mozzanata a lélek működésének: olyan valóságosnak tűnik, mint ahogyan álmunkban érzékeljük. Váratlanul jönnek azok, akiket nem is vártunk. Emlékeinkből szabadítják fel történeteinket… Kontra Ferenc írása
20
márc
A kegyeletből őrizgetett könyvek
Sokféle kegyeleti ok létezik, vannak a születésnapra kapott könyvek, vannak a barátoktól és volt barátnőktől kapott könyvek, vannak a dedikált könyvek. Ez utóbbiak olyanok, amilyenek, általában nem a legjobbak, hiszen az igazán jó könyveket valahogy mindig a halott szerzők írják (jó, na: írták), akik ritkán dedikálnak… Nagy Koppány Zsolt írása
19
márc
Az olvasás jelene és jövője
A vonaton elővettem Szolzsenyicin A GULAG szigetvilág című legendás művét. A velem szemben ülő férfi megszólított: – Mit olvasol? Krimi? – Hát, tulajdonképpen igen. – És fasza izgi? Sokan meghalnak benne? – A lényegre tapintottál. Ezen a szigetvilágon rengetegen meghalnak. Szinte minden oldalra jut egy halott… Zsille Gábor írása
17
márc
Versekkel igézni lehet-e még?
Az író nem hord csörgősipkát, koboldruhát, nincsenek tündérszárnyai. Fel tudjuk-e venni a versenyt ebben a színes-szagos, érzékeinkre ható óriáskirakatban, ahol minden áru, tulajdonképpen az író is?… Mirtse Zsuzsa írása
16
márc
Díjról és álomról
Megmagyarázni az álmokat – vajon ki tudná… Pedig lett volna idő erre, hisz az emberiségnél is idősebb e jelenség: az állatok is álmodnak. Az éhes disznó például makkal – a szólás szerint; bár hogy miről álmodhat egy kanapén forgolódó macska (kutyáról?) vagy egy tappancsait emelgető kutya (macskáról?), azt egyhamar nem fogja kideríteni a tudomány… Király Farkas írása
15
márc
„Szent-János-Bogarak a kertben”?
Míg a szabadságharc és a forradalom éveiben dicsőség volt olyan verseket írni, amelyek a hazát, a nemzetet méltatták, napjainkban már csak nagyon ritkán találkozunk hazafias írásokkal. Vajon már mindent megírtak elődeink? Vajon az olvasónak nincs igénye az ilyesfajta írásokra? S ha mégis hazaszerető verset ír a kezdő, maguk közé engedik-e a már pályán lévők?… Lőrincz P. Gabriella írása
14
márc
A forradalom csúzai emlékhelyei
Vannak olyan emlékhelyeink, melyekről újra és újra beszélnünk kell, félő ugyanis, hogy a múlt ködébe vesznek, ezért újra kell fogalmaznunk ismereteinket is, mindig a kor szellemében, ahol és amikor éppen élünk… Kontra Ferenc írása
13
márc
Az önmagáért való olvasásról
Az olvasás, a bekuckózós, gyönyörködve elmélkedős olvasás utáni vágy még mindig ifjú szívemben, és mindig is ifjú volt – rendre vágyom rá. Amikor az ember csak úgy, a maga kedvéért és gyönyörűségére olvas, olvasgat. Most azonban azt vettem észre, hogy lassan évek óta nem olvastam olyan könyvet, amiről nem kell, vagy nem akarok cikket írni… Nagy Koppány Zsolt írása