Zsurnál
8
okt
Iván és Micike
Rokonszenvvel, mi több, a ráismerés örömével olvastam itt, a Zsurnál rovatban Nagy Koppány Zsolt múlt keddi tárcáját. Hozzám hasonlóan neki is rendkívül fontos, hogy a kiszemelt kötet makulátlan állapotú legyen. Nem szándékom tromfolni, de az én helyzetem sajnos egy fokkal nehezebb, ugyanis a kifogástalan állapotot még az antikvár könyvektől is elvárom… Zsille Gábor írása
6
okt
Kőbefaragott
Ismerjük a történetet, amikor a szobrász beleszeret a kőleányba, ami végül megelevenedik – sokan feldolgozták a Pygmalion-mítoszt. Mostanában vettem észre, hogy a szobrok tényleg elevenek körülöttem… Csanda Mária írása
5
okt
Amnézia
Olyan volt ez az egész képződmény, mint egy hol függőleges, hol vízszintes alagút. Vagy még inkább barlang, hiszen az alagutak némiképp előreláthatóan ágaznak el és futnak egymásba, ellentétben ezzel az akármivel, ami a legváratlanabb helyeken váltott irányt, keresztmetszetet, láthatóságot… Király Farkas írása
4
okt
Palackposta
Mi a vers? – kérdezte Szőcs Gézát egy beszélgetésen a moderátor. A pontos válaszra nem emlékszem, de lényege az volt, hogy a vers palackposta. A kérdésről legtöbbünknek Kányádi Sándor szavai jutnak eszünkbe, kívülről fújjuk: vers az, amit mondani kell… Lőrincz P. Gabriella írása
3
okt
A spicces pincér
Az utószezon megritkította a tömeget. Eltökélt szándékom volt, hogy amíg itt leszek, lassan végigjárom a tizenhét kilométeres parti sétányt. A szállodák jóformán kiürültek. A Galebban szálltam meg, mert a szobák teraszáról rálátás nyílt a szecessziós városközpontra és a strandra… Kontra Ferenc írása
2
okt
Belakni a könyvet
Mielőtt magamévá tennék egy könyvet (ami persze csak annyit tesz, hogy az enyém lesz, vagyis megvásárolom), elképesztő és sokakat (különösen a könyvesbolti eladókat) halálra idegesítő alapossággal nézem át a kiszemelt példányt, s kötök bele minden pici rendellenességbe… Nagy Koppány Zsolt írása
1
okt
A túlsó part ígérete
Az ellobbanás előtti utolsó fény szépsége, melankóliája. Szeptember huszadikán, csütörtökön délután a badacsonyi strandon tizenkét ember fürdött a Balatonban. Köztük én is. A víz kimondottan kellemes volt – a bemerülés első tíz másodpercében barátságtalannak tűnt, de azután varázsütésre átlényegült, befogadott, gyöngéd pajtásom lett… Zsille Gábor írása
29
szept
„Dicsérni, dicsérni, dicsérni!”
„Dicsérni, dicsérni, dicsérni!’ – ezt tartotta a jó házasság egyik fő szabályának Kopp Mária, az immár hatodik éve elhunyt neves orvos, pszichológus. Írásaiban, előadásaiban, rádió és tévéinterjúiban arra is sokszor figyelmeztetett, hogy a gyermekvállalás és -nevelés nem csak magánügyünk, de a társadalom, a nemzet jövőjének alapja is… Mezey Katalin írása
28
szept
A Trabik, a pirosak meg a feketék
Trabant – ezt a nevet hallva mindenkinek megdobban a szíve, s talán kicsit félre is üt a ritmusa, mint az említett autó kétütemű motorjának blammbalambammja. Hát még ha húsz-huszonöt Trabi pöfög el a szeme előtt – mintha jó nagyra nyúlt időbuborék suhanna végig az úton… Király Farkas írása
27
szept
Teremtő szavak III.
Amennyire hasznosak lehetnek a szavak, épp annyira ártalmasak is tudnak lenni. Írva és kimondva is mérgező a szó, ha ártó szándék áll mögötte. A szavaknak súlya van, tétje mindannak, amit mondunk, vagy írunk… Lőrincz P. Gabriella írása