5
febr

Új év, új élet?

A Zöld rovatban hónapról hónapra megjelenő interjúnkban olyan kortárs képzőművészekkel beszélgetünk, akiknek munkáiban megjelenik valamilyen formában ember és természet viszonya. Nekik tettük fel a nagy kérdést a holdújév kezdetén: Az új évvel mindenki fogadalmakat tesz és „új” életet kezd. Mit gondolsz, miben kellene változtatnunk, és mit adhatna a művészet ehhez?
Somogyi-Rohonczy Zsófia írása
1
febr

A világ egy lenyűgözően szép szelete

Dr. Babocsay Gergely a kígyók kutatásának szentelte életét. A Mátra Múzeum muzeológusaként a kutatómunkától a természetvédelmi programokig bezárólag minden szintjén részt vesz e különleges lények megismertetésében, megszerettetésében.
Mirtse Zsuzsa interjúja
29
jan

Mindennapi függőségeink

A függőségek gyakoribbak manapság, mint gondolnánk, és ha valaki leteszi a függősége okozta gondokat, jelentősen javul az életminősége, óriási felszabadulás, hogy kiléphet a szenvedélybetegség kilátástalan világából. Vannak olyan szakemberek, akik mindennapjaikat szenvedélybetegek között élik. Bajári-Holhós Regina szokatlanul korán elköteleződött a szenvedélybetegeket segítő életpálya mellett.
Szilágyi-Nagy Ildikó írása
25
jan

A bögre teliholdja

A tea a bölcsek itala. Azoké, akik már megtanulták élvezni a pasztellszíneket és -ízeket a nyár csinnadrattája után, akik nem szabnak a boldogságnak teljesíthetetlen feltételeket, akik a megelégedettség számos ízét és formáját ismerik, akik nem sietnek, mégsem késnek el, mert szelektálnak programjaik között, akiket gyönyörködtet a mértékletesség is…
Viola Szandra írása
22
jan

Betörni a homokférget – Gondolatok a Dűne hatásáról

A XXI. század emberének több okból is kényelmetlen az explicit ön- és környezetpusztítást szemlélni. Egyrészt legtöbbünk régen elidegenedett a különféle oktatófilmek által sulykolt ideális ökológiai lábnyomtól, és olyan urbánus környezetben tengeti mindennapjait, ahol a legkönnyebb élelemforrás a McDonald’s…
Hegyi Damján írása
18
jan

„Feldolgozni, hogy kicsúsznak a lábunk alól a dolgok”

A Regényes Természet regényíró pályázatra olyan kéziratokat vártak, amelyek a természetvédelem, a természetjárás, a klímavédelem kérdéseire fókuszáltak. A szakmai zsűri legjobbnak a Lóri és a halott állatok című művet ítélte meg, melynek szerzője Regős Mátyás. Vele beszélgettem az ökológiailag tudatos témákhoz való viszonyáról és a klímaszorongásról.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
15
jan

Parányi élőlények nyomában

A rohanó hétköznapokon vajon belegondolunk-e, hogy milyen összetett, kiválóan megkonstruált világban élünk? Hány titkát ismerjük a minket körülvevő természetnek, és mennyi lehet még rejtve? Értékeljük-e egyáltalán ezeket a csodákat? Ujvári Zsolt biológus nemcsak rovarász szakember, hanem kiváló makrofotós is. Képei különleges, apró élőlények mindennapjaiba nyújtanak bepillantást.
Vöröskéry Dóra írása
11
jan

Papírkertek

Mély csend, békés szemlélődés és folyamatosan kérdéseket felvető világ az, ami Herbert Anikó munkáiban visszaköszön. Papírhoz, videóhoz, textilhez egyaránt könnyedén nyúl, hogy képei és installációi által mutasson nekünk egy rejtett világot. Egy alföldi kisvárosból indult, majd az egri főiskolán folytatta tanulmányait. Rendszeresen vesz részt külföldi rezidencia programokon, ahol egyik legnagyobb inspirációja a természet.
Somogyi-Rohonczy Zsófia írása
8
jan

Önkezű halál

A törekvés, hogy a lét érthetetlen elmúlását elfogadható eseménnyé változtassa, minden kultúra sajátja. Az öngyilkosság kulturális és társadalmi jelentése, megítélése időben és térben folyamatosan változik. Egyszer rendszerellenes cselekvésnek, máskor a természetbe visszavezető szivárványhídnak, néhány helyen gyáva egérútnak, máshol a megtépázott becsület helyreállításának tekintik…
Vöröskéry Dóra interjúja
4
jan

„…szivacsként szívtam magamba a gyakorlati tudást”

Lenner Ádám természetvédelmi mérnökként végzett a Debreceni Egyetemen. Sokszálú életútjának egyik fontos tevékenysége az, hogy természetpedagógusként tanyáján gyerekközpontú környezeti nevelést is folytat bivalyaival, akik közül az egyik szelíd, hiszen ő maga nevelte.
Mirtse Zsuzsa interjúja