Címke: Tallián Mariann

Bevallom, én függő vagyok. Ha tehetségkutató megy a tévében, én ott ülök a képernyő előtt. Képes vagyok végignézni az éjfélig elhúzódó monstrumműsorokat, de a reklámszüneteket igyekszem értelmes tennivalóval kitölteni. Legalábbis úgy teszek, mintha nem hanyagolnám el fontos teendőimet holmi könnyed, zenés-táncos műsor kedvéért…
Tallián Mariann írása

Néma üresség vesz körül, levegőtlenség és sötétség. Úgy érzem magam, mint akit bezártak egy kapszulába. Olyan, mintha az űrbe tartanék, holott lefele zuhanok a semmibe. A sebességtől zúg a fejem, fáj a fülem. Rettenetesen fázom, remegek. Nem a félelemtől, nem attól, hogy mi vár rám, hiszen ezerszer végiggondoltam már, mi történhet majd velem. Egy csattanás, és kész…
Tallián Mariann írása

Megtelt a tárhelyem. A gépem figyelmeztet, itt az idő szelektálni. Megfigyeltem már, hogy bizonyos levelezések, dokumentumok és legfőképpen a képek nemcsak a tárhelyemet foglalják, hanem a lelkemet is. Megtelik érzésekkel, melyeknek már nincs joga ott lenni…
Tallián Mariann írása

Apám imádta a vonatokat. Gyakran álldogált a vasútállomáson szabadidejében, és órákon át bámulta a tolató, érkező vagy induló szerelvényeket. Sosem értettem, miért nem lett masiniszta. Annak kellett volna lennie, és akkor tán boldog emberré vált volna. Miatta álldogálok olyan gyakran a Ferdinánd hídon, és nézem a vonatokat…
Tallián Mariann írása

…Összeseprem a maradék szemetet az üres szobákban, hol az ifjúkoromat töltöttem… Csillagok az égen. Fülemben cseng a tánczene és a tűzijáték pukkanása. Minden szilvesztert itt ünnepeltünk a gyerekekkel. Durrogtattunk az udvaron, csorgattuk a gyerekpezsgőt. Megtáncoltattuk a mamát…
Tallián Mariann írása

Az erdőben léptek zaja nem verte fel a csendet. Sem állatok mozgása. Szinte megállt az idő. Mint egy távoli galaxis felszíne a Csillagok háborújából, épp olyan volt a táj, mégis oly közeli, szinte ismerős a szemnek. Több mint tízezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak után keletkezhetett az egykori úszóláp-sziget ebben a különleges mikroklímájú gyertyános cseres-tölgyes erdőségben…
Tallián Mariann írása

Nemrégiben Andersen szülővárosában jártam, és azokon a kikövezett sikátorokon haladtam át, melyeken a híres meseíró. A színes, fagerendás házak mesebeli hangulatot árasztottak, átitatott a félszigetet körülölelő tenger illata, felpezsdített a kikötők hajóforgataga, jólesett a sajtok töméntelen sokaságának ínycsiklandó látványa a piacokon…
Tallián Mariann írása

Szerintem mindenkivel előfordul, hogy hibázik, és ezért képes hetekig, sőt évekig kínozni magát, a tévedés mértéke szerint. Ilyen esetekben legszívesebben ágyba bújnánk, levedlenénk a bőrünket, mert kényelmetlen. Reggelre szeretnénk másik bőrben ébredni…
Tallián Mariann írása

A színész alapvetően utálja a rendezőt. Nincs olyan próbafolyamat, aminek során ne szidnák a társalgóban a koncepciója miatt. Ha a rendező amolyan független fajta, valószínűleg túl modern az elképzelése, érthetetlen a darabfelfogása, vagy épp az ellentéte, középszerű fazon, ez esetben elavult módon óhajtja színre vinni a művet. Ha a társulat elégedett a rendezéssel, akkor a személyiségével van probléma…
Tallián Mariann írása

Az autó begördült a kocsibejáró elé. A kerékgumi alatt finoman ropogott a fehér murvakő. A cica a szemben álló roskadozó ház sarkánál ücsörgött. Úgy tűnt, mintha régóta várakozna ránk. Mintha ösztönösen megérezte volna, hogy nemsokára megérkezünk…
Tallián Mariann írása