Címke: Nagy Koppány Zsolt
14
márc
Fájdalom 1.
Így van ez, fiam, vigasztal apám, mikor – félévnyi félrediagnosztizálás és félrekezelés után – végre kiderül, mi a bajom, és mitől fáj szinte folyton a derekam, mindenünk romlik, ahogy öregszünk, csak az erkölcseink javulnak, nemesednek…
Nagy Koppány Zsolt írása
Nagy Koppány Zsolt írása
1
márc
A nehezebbik vége
…a nehéz út méltó az emberhez. A nehéz út a kihívás. A nehéz út a nemsmafu akkor, mikor minden más: smafu. A nehéz út az alfa, de még a beta is…
Nagy Koppány Zsolt írása
Nagy Koppány Zsolt írása
24
febr
Öreges pontozó
…A minap felszálltam a kettes villamosra a Jászain, és mivel még senki nem téblábolt rajta, sikerült elfoglalnom a kedvenc helyemet: ez a villamos közepén található, menetirányban, és az összes többi üléstől különböző (és különálló) módon egyedül van…
Nagy Koppány Zsolt írása
Nagy Koppány Zsolt írása
16
febr
Bácsi priusszal
A priuszos bácsi sokáig mellettünk állt a mélygarázsban. Egészen pontosan az ő Toyota Priusa állt a mi autónk mellett, amelynek jobb, ha nem tudják a márkáját, mindenesetre egy szépséges és főleg új, és főleg elektromos Prius volt az…
Nagy Koppány Zsolt írása
Nagy Koppány Zsolt írása
14
febr
Szegény Vitéz a krisztusi korkor (sőt előtte)
Nagy Koppány Zsolt írása az Irodalmi Magazin Csokonai-számáról
2
febr
Mamák
Január végén hat nap különbséggel mindkét nagymamám elhunyt. Szép kort értek meg, jóval kilencven év fölöttit, éreztem is, mikor a munkahelyemen elkértem magam a temetésre, hogy ezt a dolgot – Meghalt a nagymamám – annak idején főleg a középiskolás osztálytársaim mondták az osztályfőnöknek…
Nagy Koppány Zsolt írása
Nagy Koppány Zsolt írása
19
jan
Jura
Van egy elsőre bugyutának tűnő telefonos játék az éterben, Jurassic World a neve. Már többször írtam róla, de soha nem ennyire átfogót. Lényeg, hogy a fiamnak töltöttem le sok évvel ezelőtt, amikor még dínórajongó volt a szentem, aztán addig segítettem neki játszani, hogy én lettem a rabja…
Nagy Koppány Zsolt írása
Nagy Koppány Zsolt írása
5
jan
Verset írok, mert
…költőként indultam, mint minden rendes introvertált kamasz, aztán, megint tessék, az irodalom szélviharai a prózacirkálás rögös jégtömbjére sodortak, s ott halászok fókára azóta is jegesmedve-, rosszabb napokon eszkimómód. Igen ám, de akit valaha költőnek habart meg a Jóisten, az mind dolgozhat prózával amennyit akar, egyszer bizony csak visszatér a Parnasszus ormára…
Nagy Koppány Zsolt írása
Nagy Koppány Zsolt írása
