kalmika
22
szept
Ameddig visz a lábunk
…mi, emberek a természetet egy rendkívül félelmetes világnak észleljük. Egy világnak, amelyben minden más szereplő kompetensebb nálunk. Még azok is, amelyek elvileg minket szolgálnak: a kutyánknak jobb a szaglása, mint nekünk, a macskánk pedig lát a sötétben! Hogy lehetünk egy ilyen helyen a tápláléklánc csúcsán?...
Sarnyai Benedek írása
Sarnyai Benedek írása
22
szept
Demens szerelem
Leírtam egy papírra, hogy ő a szerelmem, aztán még egyszer, és a kis cetlit négyrét hajtogatva mindketten betettük a tárcánkba, oda, ahol a legfontosabb dolgainkat tartjuk. A teásbögréből kitáncoló gőzön át néztem, ahogy kémleli az arcom. Közelebb ültem hozzá, és megfogtam a kezét. Kacagtunk, és hangosan kimondtuk: ma jó napunk van, mert emlékszünk egymásra…
Döme Barbara írása
Döme Barbara írása
21
szept
21
szept
A nosztalgiáról – Kerti levelek 73.
Amióta világ a világ, a nosztalgia érzése létezik, hiába csak 1688-ban nevezte nevén Johannes Hofer orvosi értekezésében. Már Krúdynak nosztalgiája volt Bródy Sándor világa iránt, Márainak Krúdy világa hiányzott. Régen sem volt minden jobb, de minden más volt, talán lassabb, talán igazabb, talán ártatlanabb…
Weiner Sennyey Tibor írása
Weiner Sennyey Tibor írása
19
szept
19
szept
Viharban szivárvány
…A szárazság nem úgy érkezik, mint egy földrengés vagy egy árvíz. Hanem észrevétlenül. Lassan kúszik be a mindennapjainkba. Először csak kevesebb az eső, aztán mélyebbre kell ásni a talajban a nedvességért, később kiég a fű, elmarad a termés, végül pedig egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy már nem is emlékszünk, milyen volt, amikor magától értetődően esett…
Kovács Dániel Gábor írása
Kovács Dániel Gábor írása